Jereb Gábor                       Magyar vitorlázó repülőgépek                        TARTALOM, ELŐSZÓ

 

 

A magyar vitorlázó repülőgép története (1933-1983)

Az első vitorlázó repülőgépek Magyarországon
Az első magyar tervezésű vitorlázó repülőgépek
Tervezők, vitorlázó repülőgépek, építők, műhelyek
A teljesítmény-vitorlázórepülőgépek kialakításának főbb szempontjai
A vitorlázórepülő-kiképzés gépei
A légialkalmassági előírások fejlődése
Tervezési pályázatok

Magyar vitorlázó repülőgépek

 

Gyöngyös 33
Gyuri I és II
Karakán
Kócsag
Vándor
M 20 (Emese B és C)
Nemere
A "Szittyák"
R-03 Szittya I.
R-04 Szittya II
R-10 Szittya III.
M 22
A Vöcsök és a Tücsök (R-07)
A Pilis család (R-08)
R-11b Cimbora
LS 16
R-12 Kevély
A Koma
R-15b Koma
R-15F Fém-Koma
R-16 Lepke
A Móka
R-17 Móka
R17b Móka
Az R-22 család
R-22 Futár
R-22S Június 18
R-22S "lamináris" június 18
R-22 "vizes" június 18
R-22SV Super Futár (B-Futár)
R-22V Super Futár (C-Futár)
R-22SV Standard Futár (D-Futár)
K-02B Szellő
A Fergeteg változatai
M 30 Fergeteg
M 30B Fergeteg
M 30C és C/1 Fergeteg
OE-01 (R-20)
Győr 2
Bene
Z-03 Ifjúság
Z-03A Ifjúság
Z-03B Ifjúság
Z-04 Béke
A-08 Sirály
A-08 Sirály I.
A-08b Sirály II.
R-23 Gébics
A fémgépcsalád
R-25 Mokány
Esztergom (R-254)
R-26S Góbé
R-27 Kópé
EV.1.K Fecske
KM-400

A magyar vitorlázó repülőgépek és a világszínvonal

Hogyan értelmezhető a vitorlázó repülőgépek világszínvonala?
Teljesítmény-vitorlázógépeink 1950 előtt
1950 utáni teljesítmény-vitorlázórepülőgépeink

Függelék - Magyar vitorlázó repülőgépek adatai
Irodalom és forrásjegyzék
Név- és tárgymutató

 

 

---

 

Előszó

A Műszaki Könyvkiadó 1977-ben jelentette meg "Vitorlázó repülőgépek" című könyvemet, amelyben a vitorlázó repülőgépet mint mérnöki alkotást kívántam bemutatni, és azt, hogy miként teszi lehetővé a három fő tényező: a légköri energiák természetének ismerete, a repülőgép ezek kihasználására célszerű kialakítása) valamint a repülőgép vezetőjének szakismeretei és készsége a légkörben rejlő energiák hasznosítását.

Már a "Vitorlázó repülőgépek" írása közben felötlött a magyar vitorlázó repülőgépek ismertetésének gondolata, azonban a könyv célja és terjedelme akkor ezt nem tette lehetővé. A gondolat csaknem tízéves szunnyadása és a rendelkezésemre álló adatok kiegészítésére fordított munkával töltött idő után most ismét a Műszaki Könyvkiadó vállalkozott az előző könyvem folytatásának is tekinthető "Magyar vitorlázó repülőgépek" kiadására. E könyvvel célom annak megörökítése, hogy a magyar tervezők és vitorlázógép-építők hogyan vették ki részüket a vitorlázórepülés meghonosításából és továbbfejlesztéséből Magyarországon. Mint előző könyvemben, most is igyekeztem az egymásrahatásokat és összefüggéseket feltárni és egy-egy repülőgéptípus szakmai ismertetésén kívül létrejöttének történetével és körülményeivel is megismertetni az olvasót.

A "Magyar vitorlázó repülőgépek" három részre oszlik. Az első fő rész áttekintést ad a magyarországi vitorlázórepülőgép-tervezés és -építés történetéről, azonban kerültem az üzemtörténeti kérdéseket és inkább a fejlődési irányvonalakat kívántam bemutatni. A könyv második, fő része az 1933 és 1983 között tervezett valamennyi magyar vitorlázó repülőgép típusismertetését tartalmazza megjelenésük időrendi sorrendjében. Ezt azonban helyenként a logika sorrendje töri meg, amikor a fejlődés nyomon követhetősége érdekében egy-egy típuscsalád tagjait, megjelenésük időrendjének figyelmen kívül hagyásával, a prototípus megjelenésének idejéhez kötve, összefüggően ismertetek. Egy-egy típus vagy típuscsalád ismertetése létrejöttének körülményeivel kezdődik. A teljesség igénye nélkül csak néhány fontosabb és a típusra jellemző repülést áll módomban megemlíteni. (A repülőteljesítmények ismertetése a repülés történészének feladata.) Az ismertetés minden esetben kiterjed a gép rövid általános leírására, s ennél bővebben aerodinamikai és szerkezeti kialakítására. Értelmetlen lett volna azonban az ismétlődő megoldásokat újra és újra felsorolni. Ehelyett azt a módszert választottam., hogy minden típusnál a vele kapcsolatban elsőként megjelent vagy a típusra különösen jellemző megoldásokat és kialakításokat ismertetem. (A kézirat elkészülte után derült ki, hogy ezzel a módszerrel a vitorlázó repülőgép szerkezete fejlődésének áttekintésére is alkalmas a könyv.) A szöveget ábrák egészítik ki. Ezeket az eredeti műhelyrajzok, valamint korabeli fényképek felhasználásával készítettem, ezért tárgyukat hitelesen ábrázolják. A harmadik rész a magyar vitorlázó repülőgépek értékelését adja, megkísérelve az összehasonlítást a korabeli legjobb külföldiekkel. A könyvet a magyar vitorlázó repülőgépek részletes adatait összefoglaló táblázatok egészítik ki.

A kézirat elkészítését meg előző gyűjtőmunka során, a magyar repülőirodalmat és a folyóiratokat öt évtizedre áttekintve, jutottam arra a felfedezésre, hogy ezekben nemcsak a repülőgép-tervezők kerültek rendkívül ritkán a nyilvánosság elé, de egy-egy érdekesebb vagy rekordrepülés leírásakor magukat a repülőgépeket is csak néha nevezték meg. A gyűjtőmunka így nem volt könnyű. Segítségemre volt azonban a Rubik Ernő vezette tervezőirodában eltöltött több mint egy, a vitorlázórepülésben pedig négy évtized, amikor is a magyar vitorlázórepülés 57 évéből negyvenet tölthettem a magyar vitorlázó repülőgépek között.

 

                                                                                        Jereb Gábor

 

 

================================================

Jereb Gábor könyvei:

http://mek.oszk.hu/05800/05896/

http://mek.oszk.hu/05700/05720/  

 

Kattintsatok a könyv képére!

 

 

Oldal: Magyar vitorlázórepülőgépek.
HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2024 - harmashatarhegy.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat