Wittmann Viktor

(1889-1915)

Wittmann Viktor 1889. július 23-án született Szolnokon. Gimnáziumi tanulmányai után, 1906-ban beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol 1910-ben vette át gépészmérnöki oklevelét. Már egyetemi évei alatt érdeklődni kezdett a repülés iránt, s 1910-től a Rákosmező hazai úttörő aviatikusainak munkáját segítette.
Ugyanebben az évben utazott el a franciaországi Reims városába, mely ebben az időben az európai repülés egyik központja volt. Itt nem csak a repülés iránti szeretete mélyült el, hanem szakmai ismereteit is sikerült bővítenie. Élményeiről írott cikkeit a Pesti Hírlap című budapesti napilap közölte le.
Wittmann következő munkahelye a Bécs melletti Aspern légibázisa volt. Itt feladatai közé tartozott a hadseregnek szánt repülőgépek tesztelése. 1910-ben az Osztrák-Magyar Monarchia hadügyminisztériuma első ízben írt ki versenypályázatot, mely nyomán 1911 tavaszán úgy döntöttek, hogy az "Etrich Taube" típust rendszeresítik a repülőalakulatoknál.
Amikor Wittmann egy ilyen monoplánnal bemutatót tartott Németországban, műszaki igazgatói állást ajánlottak számára az egyik újonnan alapított repülőgépgyárban. Ő azonban visszatért Budapestre, és az 1913-ban megalakult Magyar Repülőgépgyár Rt. főmérnöke és berepülő pilótája lett. A Váci út és a Hungária út sarkán működő üzem kétfedelű "Lohner" gépeket gyártott, melyek végszerelését és berepülését a Rákosmezőn végezték. A vállalat 1915-ben Albertfalvára költözött, ahol UFAG (Ungarische Flugzeugfabrik Aktien Gesselschaft) néven, a háború végére a monarchia legnagyobb repülőgépgyára lett.
1911. agusztus 3-án megalakult a Magyar Géprepülők Szövetsége, mely a 22 éves Wittmann Viktor vezetőségi taggá választotta. Két év múlva a Magyar Aero Szövetség felhívására, Zsélyi Aladárral együtt pilótavizsgát tett Wiener Neustadtban. 1913. augusztus 20-án Rákosmezőn rendezték meg a második nemzetközi repülőversenyt, melyen Wittmann Viktor 1220 méteres magassági, és 45 perces időtartam repülésével első lett. Még ugyanebben az évben megnyerte a Szombathely-Kőszeg-Szombathely távrepülő versenyt is.
Wittmann emellett külföldön is elismerést szerzett. 1914 áprilisában 1100 kilométeres távrepülő versenyt rendeztek cseh, osztrák és magyar pilóták részvételével. A Bécsben befejezett, három szakaszból álló repülés feltétele volt, hogy a pilóták utast is vigyenek magukkal. Wittmann a Magyar Repülőgépgyár Rt.-ben készült Lohner géppel indult, mellyel sikerült megszereznie az első helyet.
1914 júliusában, ugyanezzel a géppel a Pöstyénben megrendezett nemzeti repülőversenyen 2200 méteres magassági csúcsot állított fel, megnyerte a sebességi díjat, s az összteljesítmény pontozása után első lett. Ekkoriban kötött haláláig tartó barátságot Karinthy Frigyessel, akit rendszeresen elvitt magával repülni.
Bár a Magyar Repülőgépgyár Rt. katonai gépeket épített, Wittmannt kezdettől fogva izgatta a repülőgép polgári célú hasznosítása is. Az Aviatika című szaklapban megjelent cikksorozata bizonyítja, hogy már 1911-ben felismerte, a repülőgép katonai felhasználása mellett, forradalmi változásokat hozhat a közlekedésben is. Éppen ezért tervbe vette, hogy napi feladatai elvégzése mellett, hozzákezd egy utasszállító gép tervezésének.
Az első világháború kitörése azonban megakadályozta Wittmannt elképzelési megvalósításában. A Magyar Repülőgépgyár Rt. műszaki igazgatójaként, minden idejét a katonai repülőgépek építése és berepülése kötötte le. Az elkészült gépeket ugyancsak ő adta át az osztrák-magyar légierő képviselőinek.
1915. május 7-én, pénteken a gyár egyik szerelőjével Bécsbe repült, hogy két nap múlva átadják a gépet a katonai átvevő bizottságnak. Vasárnap, egy másik pilóta társaságában újra felszállt, azonban a bemutató gyakorlatok közben mintegy 30-40 méter magasságból a gép lezuhant és orral a repülőtér talajába fúródott. Bár utasa szinte sérülés nélkül mászott ki a roncsok közül, Wittmann a katasztrófában életét veszítette.
Halálát feltehetően egy olyan "klasszikus" pilótahiba okozta, mely szerte a világon, a mai napig szedi áldozatait. Gépe egy szűkített fordulóban elveszítette a sebességét, dugóhúzóba esett, és a kis magasság miatt Wittmannak már nem maradt ideje a korrekcióra. Így veszítette el a magyar repülés egyik legígéretesebb, mindössze 26 évet élt tehetségét.

 

 

 

Oldal: Wittmann Viktor
HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2024 - harmashatarhegy.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat