VIDEÓ: Adorján nagymakett

========================================== 

Egy új sportrepülőtér születése.

Egy elkötelezett, dinamikus, kreatív csapat tagjaiként elhatároztuk, hogy sikerre visszük az Adorján János repülőtér létesítésére, a Pilótaházak megépítésére irányuló projektet. Valóra váltunk egy álmot, megalkotunk valamit, ami eddig nem létezett. Életművet alkotunk. 

Vadászház a vadásznak, horgásztanya a horgásznak, pilótaház a pilótának. 

Pilótaház. Sokkal több, mint egy épület, mint egy új ingatlantípus. A Pilótaház egy új kategória, egy új fogalom! Ismerkedjen meg a részletekkel, ismerje meg, hogyan lehet Önnek is Pilótaháza!

Takács Sándor 

http://www.privateairport4u.com/

==================================

Adorján János

 Adorján János (1882-1964) mérnök által tervezett és épített, teljes egészében magyar konstrukciójú Libelle névre keresztelt repülőgép. 1910. január 10-én emelkedett vele levegőbe. Anyagi támogatója gróf Andrássy Géza volt.

A „LIBELLE REPÜLŐGÉP" EMLÉKÉRME

A Magyar Nemzeti Bank 2007. január 19-én „Libelle repülőgép" megnevezéssel 1000 forint névértékű kupronikkel emlékérmét bocsátott ki Adorján János gépészmérnök, a magyar repülés úttörője születésének 125. évfordulója alkalmából. Az emlékérme a magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató emlékérme-sorozat folytatásaként jelent meg.

Az emlékérme előlapján az Adorján által tervezett „Libelle" repülőgép motorjának és légcsavarjának a részlete látható, a hátlapon pedig a repülőgép ábrázolása található az „ADORJÁN JÁNOS AZ ELSŐ SIKERES MAGYAR REPÜLŐGÉP TERVEZŐJE" felirattal.

Az érmét Bitó Balázs tervezte.

Az emlékérme kupronikkelből (75% réz, 25% nikkel) készült, súlya 14 gramm, mérete 28,43 mm x 28,43 mm, széle sima.

Az emlékérméből 20 000 darab készíthető, amelyből 10 000 darab különleges - ún. proof - technológiával verhető.

Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. Könyves Kálmán körút 38. alatt, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében vásárolhatják meg. Az érmék a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatók meg.

Az első magyar repülő - Adorján János (1882-1964)

A magyarokat gyakran kishitűeknek, veszteseknek titulálja a világ. Sajnos napjainkban ez egyre inkább igaznak bizonyul. Született azonban számos nagyszerű feltalálónk, akik megreformálták a világot, kár lenne róluk megfeledkeznünk. Közlekedéssel, utazással kapcsolatos felfedezéseikről épp itt az ideje, hogy mindannyian tudomást szerezzünk.

A múlt században az automobil feltalálása, megalkotása rengeteg műszaki beállítottságú embert megfogott, ám volt, aki nem ragadt le a földön, hanem felfelé vette az irányt. Ilyen volt Adorján János is, aki Sorkitótfalun született 1882. január 1-jén. Mérnöki oklevelét a stuttgarti politechnikumban szerezte 1903-ban. Néhány évig Párizsban élt, ahol az autóiparban kamatoztatta szaktudását. Itt látta Blériot repülését, s ez az élmény meghatározónak bizonyult életének alakulásában. 
Magyarországra hazatérve Andrássy gróf szolgálatába lépett - mint sofőr és gépkocsiszerelő. Adorján, kenyéradója támogatásával, nekifogott egy Blériot-éhoz hasonló egyfedelű repülőgép megépítéséhez, melynek főbb részeit a Műegyetem műhelyeiben több lelkes hallgató segítségével készítette el, míg a gép 25 lóerős, kéthengeres motorját Dedics Ferenc tervezővel együtt szerkesztette meg. A motor olyannyira jól sikerült, hogy később más repülőgépeknél is használták. A Libelle névű géppel 1909 decemberében próbált Adorján felszállni, de a gurulópróbák során az egyik kerék összeroppant. A hibák kijavítása után az újabb kísérletre 1910. január 10-én került sor. A gépet egy kisebb dombra vontatták, hogy a nekirugaszkodás során a masina nagyobb lendületet vegyen. Berántották a motort, s miután az szuszogva felvette a megfelelő fordulatot, a segítők eleresztették az addig visszatartott gépet, amely rövid nekifutással és néhány kisebb szökdelés után egyszer csak fent volt a levegőben. Szállt tehát az első magyar repülőgép a Rákos mezei gyakorlótéren összesereglett lelkes közönség kitörő üdvrivalgása közepette. A leszállás azonban már kevésbé látványosra sikeredett. Tapasztalatok hiányában Adorján túl "keményen" tette le a törékeny jószágot, aminek következtében a futómű és a légcsavar összetört. Szerencsére Adorjánnak nem esett komolyabb baja, de a gép nagyobb renoválásra szorult. 
A kijavított repülőgépen több módosítás hajtottak végre. Adorján a törzset megrövidítette, és a centrális vezérsíkok helyett új osztott magassági és oldalkormány-rendszert épített be. Az immáron Strucc nevű új típussal szép sikereket ért el, 1910 júniusában a Budapesten rendezett 2. nemzetközi repülőversenyen harmadik díjat nyert. Az első magyar repülőgép megalkotója azonban alig egy hónappal később gépével mintegy 20 méter magasságból lezuhant, és súlyos sérüléseket szenvedett. 
Felépülése után felhagyott a repüléssel, és Aero Rt. néven repülőiskolát nyitott, ahonnét számos nagyszerű pilóta került ki, többek közt Lányi Antal, aki elsőként repülte át a Balatont 1911. augusztus 27-én. Vállalkozása azonban nem bizonyult hosszú életűnek, 1912-ben visszatért az autókhoz, elvállalta a Mercedes-Benz autógyár budapesti képviseletének üzemvezetését. A második világháború után az Ikarus-gyárnak lett a műszaki vezetője, egészen nyugdíjba vonulásáig. A nyugállomány éveiben a mester a Közlekedési Múzeum felkérésére elkészítette az első magyar tervezésű repülőgép élethű, 1:10 arányú modelljét. Emellett a Petőfi Csarnokban helyet kapott állandó repülő kiállításon látható még az Adorján-Dedics repülőgépmotor őspéldánya is. Adorján János 1964. július 2-án hunyt el Budapesten.

 

Elkészült az első magyar repülőgép korhű másolata

Libelle, a 25 lóerős monoplán

A magyar repülésügy kezdetének századik évfordulójára elkészült az első magyar repülőgép korhű másolata, amelyet szombaton mutattak be a budapesti Közlekedési Múzeumban.

Magyar pilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőszerkezettel 1910. január 10-én emelkedett először a magyar légtérbe. A pilóta és a tervező Adorján János gépészmérnök volt, repülője pedig a Libelle (Szitakötő) nevű 25 lóerős, magyar gyártmányú motorral szerelt monoplán, vagyis egyfedelű, egyszárnyú repülőgép. 

A helyszín a mai budapesti Örs vezér tere környékén, Rákosmezőn fekvő egykori lovassági gyakorlótér volt, ahol a XX. század első évtizedének végére külföldi minták alapján kialakult az első magyarországi repülőtér és megindult a repülős élet. Az új közlekedési ágazat kifejlődéséhez nagy lendületet adott a La Manche csatornát elsőként átrepülő francia Louis Bleriot, aki 1909-ben több mint 200 ezer ember előtt tartott bemutatót Budapesten. 

Alig egy év múlva aztán Adorján János megtette első próbaútját a Szitakötővel, és 1910. január 10. mint a magyar repülésügy kezdetének dátuma bevonult a történelembe - hangzott el a Közlekedési Múzeumban tartott centenáriumi ünnepségen, amelyet a Magyar Repüléstörténeti Társaság rendezett. 

A századik évfordulóra elkészült a 8,8 méter fesztávolságú, 7,3 méter hosszú és 210 kilogramm súlyú gép replikája, Váradi László repülőgép-restaurátor munkája. A múzeum repüléstörténeti gyűjteményét is gondozó szakember és munkatársai tavaly határozták el, hogy megépítik a Szitakötő pontos mását. 

Eredeti tervek nem maradtak fenn, ezért másodlagos forrásokat, korabeli leírásokat, fényképeket kellett gyűjteniük. A kutatás, majd a Gyöngyös mellett fekvő atkári sportrepülőtéren, Váradi műhelyében öt hónapon keresztül folytatott aprólékos munka eredményeképpen újjászületett az első magyar repülőgép. 

Minden korhű rajta, a szárnyak például fenyőből, a rendkívül könnyű és nagy teherbírású törzs pedig bambuszból készült - mondta az MTI-nek az autó-gépészmérnök végzettségű Váradi László, aki 15 éve foglalkozik régi repülők felújításával és restaurálásával.

Váradi László elmondta: a Szitakötő nem volt túlságosan jól sikerült konstrukció, mindössze kétszer 15 másodpercig repült. Adorján János aztán épített egy újabb gépet, a Struccot, de az is hamar tönkrement és a tervező-pilóta visszatért eredeti területére, az autóiparba.

Évtizedekig a budapesti Mercedes-képviselet üzemvezetője, a második világháború után pedig az Ikarus Autóbuszgyár első főmérnöke volt. Soha életében nem repült többet, mindez azonban nem változtat a tényeken és nem csökkenti Adorján érdemeit, akinek nevéhez az első magyar tervezésű, magyar építésű és magyar motorral működő repülőgép kifejlesztése fűződik - mondta Váradi László.

A Szitakötő replikáját a Közlekedési Múzeum Városligeti körút 11. szám alatti székházában lehet megtekinteni. Később állandó otthonába, a Petőfi Csarnokban kerül, a múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállításán kap helyet. Idővel társai is lehetnek: Váradi László a magyar repülés korai szakaszának számos további modelljét kívánja megépíteni. A tervek között szerepel egyebek között a katonai repülés egy legendája, a Levente, valamint a Gerle nevű modell korhű másának megépítése.

Oldal: Adorján János
HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2024 - harmashatarhegy.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat