Köszönjük, hogy adód 1 %-át nekünk ajánlottad fel. 

az adófizetők által felajánlott 1 %-ok-ból idén 318,401.- Ft-ot kapunk.

2013-ban pedig 253.839.-Ft-al járultak hozzá a sportrepüléshez és a 80 éves - történelmi múlttal rendelkező - sportrepülőtér fenntartásához.

======================

A   Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSE)

új honlapja ezen a linken érhető el: http://www.lhhh.hu/

============================

 
             Kinek kell, vagy kit zavar a               

  HHH 80 éves Hármashatárhegyi repülőtér?

Részletek
    Utolsó frissítés: 2014. április 20. vasárnap, 22:16

Mindenki előtt ismert, hogy HHH-n 80 éve repülnek...

https://www.dropbox.com/sh/bgr8yy4oui64v91/2w-PdA_c9W/HHH_80_eves

Az ügy elég nagy izgalmat váltott ki a hírportálokon:

http://vs.hu/haladekot-kaptak-a-harmashatarhegyi-murepulok-0416
http://iho.hu/hir/hatarhegyi-hangok-elveszik-e-a-repuloteret-140413
http://iho.hu/hir/hatarhegy-meg-megmaradt-atadas-helyett-repules-140416
http://www.origo.hu/itthon/20140415-az-mnv-zrt-be-akarja-zaratni-a-harmashatarhegyi-repuloteret.html
http://www.napi.hu/ingatlan/all_a_ball_bezaras_fenyegeti_a_budapesti_repteret.580099.html
http://index.hu/belfold/budapest/2014/04/17/kuzdenek_a_harmashatar-hegyi_repuloterert/
http://www.tozsdeforum.hu/uzlet-2/gazdasag/harc-a-fovarosi-repterert-megszolalt-az-mnv/
http://profitline.hu/hircentrum/hir/310079/Nem-adta-at-a-harmashatar-hegyi-repuloteret-a-vagyonkezelonek-a-repuloklub
http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=98025

 ================================================

 

==========================================

Sárkányeinstand a Hármashatár-hegyen

2012.08.20. 23:05 - Tenczer Gábor

Eldurvult a Hármashatár-hegy tetejének használatáról szóló vita a Pilisi Parkerdő Zrt. által megbízott Atrox Kft. és a repülős civil szervezetek között. A kft. kipakolta és elszállította a klubok sárkányrepülőit, közöttük 17 muzeális darabot, a repülősök feljelentése alapján nyomozás indult. A hegytetőt most sorompó, friss kerítés védi, ami elriasztja a turistákat.

A részletek itt:

http://index.hu/belfold/budapest/2012/08/20/sarkanyeinstand_a_harmashatarhegyen/

=======================================

Hármashatárhegyi repülőtér

 

Koordináták: é. sz. 47° 33′ 9″, k. h. 18° 58′ 24″ Koordináták

 

Hármashatárhegyi repülőtér
ICAO: LHHH
Adatok
Elhelyezkedés	Budapest  Magyarország
Üzemeltető	Műegyetemi Sportrepülő Egyesület
Kifutópályák
Irány Hosszúság  Burkolat 13/31[1] 1000 m fű
www.lhhh.hu

A Hármashatárhegyi repülőtér egyike Budapest sportcélú repülőtereinek.

További adatok 

ICAO kód: LHHH

Név: Hármashatárhegy

Pozíció: 10 km/5 nm NW Budapest

Koordináta: é. sz. 47° 33′ 09″, k. h. 18° 58′ 24″

Magasság: 296 m

Hívójel: Határhegy START

Frekvencia: 120,3 MHz

Forgalmi kör: csak vitorlázó

Repülőtér kategória: Nem nyilvános repülőtér

Üzemelés: SE-SS

NVFR: nincs

IFR: nincs

Üzembentartó: Műegyetemi Sportrepülő Egyesület

Reptérvezető: Komlós Vilmos

Cím: Arad u. 2.

Zip City: H-1024 Budapest

Tel: +36-1-3765110

Fax: +36-1-3765110

Email: lhhh@lhhh.hu

OPS: +36-1-3765110

Időjárás info: nincs

Vám: nincs

Üzemanyag: nincs

 

Megjegyzések 

 

1. Nem nyilvános repülőtér

2. Motorosgép felszállást csak a 31-es pályairányon hajthat végre, 50m/150ft magasan jobb elhajlással (~340°) emelkedhet a jobb iskolakör vonalára. Motorosgép iskolakört nem repülhet. 13-as pályairányú leszállás esetén a 4. fordulót 250m/800ft-en be kell fejezni. 31-es pályairány esetén leszállás csak bal körről történhet.

3. Csak nappali VFR repülés folytatható

4. Vitorlázógépek 13-as felszálló irányban csak bal, 31-es felszálló irányban csak jobb iskolakört repülhetnek.

5. Erős vitorlás, siklóernyő és gyalogsárkány mozgás lehetséges

6. Motoros légijárművel kiképzés nem folytatható

7. A repülőtér a tulajdonos, illetve az üzembentartó engedélye alapján vehető igénybe, kivéve a kényszerhelyzetben lévő légijárműveket.

 

Figyelmeztetés 

 

1. A 31-es leszállóirányban a pálya 1,5°-ot lejt a pálya közepéig. Keresztirányú lejtése: 2,5° a 030°-os irányban.

2. A BUD TMA miatt a reptér légtere korlátozott.

3. 13-as pályán motoros repülőgéppel felszállni TILOS!

4. Vigyázz, turisták!

 

Hármashatárhegy, www.hungaryairport.hu (letöltve: 2007. szeptember 9.)

 

Budapest látképe Hármashatárhegyről

A tüzijáték látványa Hármashatárhegyről.

===============================================

1940 Április 

Új otthont kapnak a vitorlázórepülők Hármashatárhegyen. A napfényes kora tavaszi vasárnap délelőtt feketéllettek a Hármashatárhegy útjai a tető felé kúszó autók és gyalogosok százaitól, fent pedig a friss szélben csattogó zászlók között a köves hegyoldalon, mint elfáradt hatalmas lepkék pihentek a karcsú vitorlázógépek, amelyek előtt egyenruhás cserkészek és repülök vontak sorfalat. 

A Magyar Aero Szövetség pilótaotthon- és hangáravató ünnepsége első ízben gyűjtötte egybe mindazokat, akik a magyar aviatika iránt érdeklődnek, olyan létesítmény felavatására, amely a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap-hoz befolyt nemzeti adományokból épült.
Pattogó indulók hangja mellett érkezik Horthy István pilóta a Magyar Aero Szövetség elnöke, Varga József iparügyi miniszter, Bornemisza Géza és Kánya Kálmán volt miniszterek, báró Wlassics_Gyula, Lukács Béla, Antal István és Bonczos Miklós államtitkárok, Karafiáth Jenő főpolgármester. 
Megjelent Prém Lóránt, az OTT ügyvezető-alelnöke, vitéz Barabás Emil altábornagy, vitéz Tárczai-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, Papp Antal, a Magyar Cserkész Szövetség országos elnöke, és a magyar repülés és közélet számos kiválósága.
A fehéren és zölden csillogó új pilótaotthon előtti emelvényről először vitéz Ulrich Hugó, a Cserkész Szövetség társelnöke ismertette a hármashatárhegyi vitorlázórepülő-telep fejlődését, majd Horthy István  
mondott ünnepi beszedet s avatta fel az új huszonkét személyes pilótaotthont és repülőhangárt. 
Alig hangzott el a vitorlázórepülők köszönete, amelyet Kemény Sándor pilótanövendék tolmácsolt, a felhőktől tarkított égbolton megjelent a budaörsi repülőtérről vontatásban érkező Pettendi János, aki egy M-22
típusú vitorlázógépen 150-200 kilométeres sebességgel ragyogó műrepülést mutatott be az indítódombra gyűlt közönségnek.
Ezalatt az overallos repülők egymásután hozzák a starthelyre a cserkészrepülők, a Pamutipari SC, a Gamma-repülők és a repülőalap gépeit. Kihelyezik a vontató-kötelet, felcsattan a vezényszó és hamarosan fehérleni kezd a pesthidegkúti hegyek völgykatlana a köröző, suhanó, ívelő gépmadaraktól, amelyek között feltűnik az első repülésre bocsátott „Meise"-féle egységes típusú olimpiai versenygép elkeskenyedő, hosszú sirályszárnya is.
Laikus és hozzáértő pedig egyformán üti össze tapsra a kezét. Ez az a pillanat, amikor mindenki sajnálja, hogy nem lehet repülő, vagy fogadkozik, hogy holnap már nekilát a tanulásnak.
Az erdőkből friss földszagot hoz a szél, az aranyozott szélű felhők között pedig emelkednek, buknak és keringenek a hófehér madarak még akkor is, amikor a lassan szétoszló közönség előtt már eltakarja őket a hegy.

============================================

1941. március, 889/7. filmbejátszás

Tavasz hírnökei 

A kijövő újabb és újabb géptípusok nagy része mind ezen a reptéren lett először kipróbálva, a repteret használatban tartó Műegyetemi Sportrepülő Egyesület jóvoltából. Az egyesület azokkal a vitorlázógépekkel repült melyeket önmaguknak előtte megterveztek, majd megépítettek. A gépek sikerük nyomán később nagymértékben elterjedtek Magyarországon.

A gépek túlnyomó részének tervezője, a legismertebb magyar repülőgéptervező mérnök Rubik Ernő volt. Élete során kb. 25 vitorlázógépet (!!!) és 5 motorost tervezett, illetve tervezésükben vett részt. 1997. márciusában halt meg. A fia Ifj.Rubik Ernő tervezte a világsikerré vált Bűvös Kockát.

Másik híres tervező pilótánk volt Rotter Lajos, akinek sikerült elérnie 1936-ban a berlini Olimpián, hogy a vitorlázórepülést felvegyék az olimpiai sportágak közé. Ezt saját tervezésű gépével a Nemerével tudta elérni, azzal, hogy egy olyan napon, amikor az időjárást vitorlázórepülésre alkalmatlannak nyilvánították, Berlinből Kielbe (300 Km) repült. Ő volt az első pilóta, aki 1926-ban először repült a Hármashatárhegy fölött, bizonyítva ezzel a hatóságok kijelentésének nem megalapozott voltát, miszerint az adott terep nem alkalmas vitorlázórepülésre.

Farkashegy a bölcsője, Hármashatárhegy a Mekkája, zarándokhelye a magyar vitorlázórepülőknek. A Hegy, azaz köznyelven H.H.H. néhány kilométerre van Budapest központjától, masszív tömbje a budai hegyek legészakibb tagja.

A kezdet kezdetén, 1930-ban Rotter Lajos, - a magyar vitorlázórepülés kiemelkedő alakja, - a Hármashatárhegyen vitorlázó repülőteret akart kialakítani. A Légügyi Hivatal, a Magyar Aero Szövetség és a főváros „illetékesei" megállapították, hogy a terep vitorlázó repülésre alkalmatlan.

Rotter bizonyított. A tiltás ellenére Rotter 1933. december 26.-án egy német gyártmányú „Hol's der Teufel" típusú gyakorlógéppel több, mint egy órát töltött levegőben a csodás lejtők felett. A repülés eredménye: elismerik a hegy alkalmasságát a repülésre! A következő évek teljesítményrepüléseinek kiinduló pontja lett Hármashatárhegy. A hegytetőn pilótaotthon, valamint hangárok épültek.

A vitorlázórepülés fejlődött, változott. Régen a hegytetőről gumikötél segítségével indították, „csúzlizták" a levegőbe a repülőgépeket. Ma már a csörléses és a repülőgép-vontatásos indítási mód terjedt el. Ehhez pedig sík terület szükséges. Így néhány évtizede a repülés otthona és a gépek tárolóhelye, - a hangár, - leköltözött a lejtők elé, melyeket a Pesthidegkút felé haladó műútról gépkocsival (+15 perc gyaloglással) lehet elérni.

A hangár mélye motoros vontató- és vitorlázó iskolagépeket, és teljesítménygépeket rejt, melyeket kiváló szakemberek tartanak üzemképes állapotban.

 

Nevének eredete 

A Hármashatár-hegy nevét a 19. században kapta, mert 1873-ig a hegycsúcson találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik.

 

Fekvése 

A hegycsoport többi tagjától nyergek választják el. Északon a Virágos-nyereg választja el a Csúcs-hegytől, délen a Felső-Szépvölgy, valamint a Farkas-torok völgye a Tábor-hegytől, a Felső-kecske-hegytől és az Újlaki-hegytől.

Kopár csúcsáról széles kilátás nyílik a budai hegyek teljes vonulatára, de látszik a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny is. A hegy lábánál található a Hármashatárhegyi repülőtér.

 

Leírása 

A Hármashatár-hegy nummuliteszes mészkővel borított, zömében dolomitból felépült, féloldalasan kiemelt sasbérc. Északkeleti részén csaknem egybeforr vele a Vihar-hegy. A hegyet szerkezeti mozgások emelték ki és helyenként lépcsős, erdős lejtők határolják. Különösen meredek a hegynek a Duna felé leszakadó keleti lejtője. Ezen a részen 2 km távolságon belül a 400 métert is meghaladó szintkülönbség van, mely a legnagyobb a Budai-hegységben. Ennek a meredek lejtőnek az aljában a Solymári-völgy és a Kiscelli-fennsík között húzódó, a Duna felé lejtő, lösszel és lejtőtörmelékkel fedett kiscelli agyagból felépült teraszszerű fennsík helyezkedik el.

 

Kirándulóhely 

A Hármashatár-hegy kedvelt kirándulóhely. A főleg dél-délkelet felé lépcsőzött gerincein, tölgyesekben és ültetett fenyvesekben árnyas sétautak találhatóak. Erdőtlen, dolomitsziklás csúcsáról körkilátás nyílik Budapestre,  jó látási viszonyok esetén látható a Cserhát, a Mátra, a Pilis. A hegy csúcsán keresztül vezet az Országos Kéktúra útvonala.

 

Látnivalók 

A rendőrség ügyeleti- és mozgószolgálati rádiórendszerének üzemeltetését az A ORFK Híradástechnikai Szolgálata végzi. Rádiótávközlési főközpontjának tornya a Hármashatár-hegy leglátványosabb építménye. Újabban digitális földi televízióadásokat is sugároz.

Hármashatár-hegy keleti oldalán kiugró, 394 m magas hármas dolomitrög a Tábor-hegy. A hegy nevének eredetét többféleképp magyarázzák. Van, aki szerint a közeli római légióstábor adta a nevet, mások viszont azt állítják, hogy a Buda visszafoglalásakor itt felállított katonai tábor (Lagerberg) a névadó. Oldalában nyílik a 70 m hosszú Táborhegyi-barlang, mely előtt kilátóteraszt képeztek ki.

 

Góbé csörlés közben

Siklóernyősök a földön.......

és a levegőben.

Természeti értékei

 

 

Hármashatárhegyen még a mókus is repül.

Aki éhes és szomjas a REKETTYÉS-ben mindent megkap.

 

 

HÁRMASHATÁRHEGY TETŐ SORSA.

A Nagykovácsiban "látott" tigris után májusban újabb hír hozta a frászt a Pilisi Parkerdő látogatóira: lokátor épülne a Hármashatár-hegyre, sorompót és bódét már tettek is a terület elejére. "A markológépek mindjárt jönnek!" - trenírozták magukat az aggódó természetbarátok. De a masinákra kicsit még várni kell.A hármashatár-hegyi terepszemle során a hír egyik része igaznak bizonyul. A csúcs előtti tisztáson, ahova még sok-sok évvel ezelőtt felkapaszkodott a BKV-busz, most tényleg ott áll a bódé, gubbaszt benne két őr (egyikük készségesen válaszolgat: "nem tudjuk", "nem értjük", "bemehet, ja"), a sorompó is stimmel: május eleje óta ez zárja le az erdőn át futó, jó kétszáz méteres betonutat a volt repülőbázis felé. A civil ijedség nem is maradt el, miután "titkos lokátorállomásról" írt az egyik hírügynökség. A környékbeliek közül többen inkább wellnescentrum-projektet sejtenek a háttérben, de egy luxustársasház lehetőségét sem zárják ki. Az említett tisztás mindenesetre nyugodt a csütörtöki, napos kora délután, a parkolóban - egy vénséges hupikék Trabantot leszámítva - nyugati középkategóriás járgányok dekkolnak. A Hármashatár-hegy emelkedője továbbá kedvelt edzőhely az amatőr, illetve a versenykerékpárosok körében egyaránt, jó három kilométeres emelkedőn át téphetnek fel ide a 65-ös busz Fenyőgyöngye nevű végállomásától (itt épül Csipak Péter ingatlanfejlesztő gigaháza), majd gurulhatnak vissza.
Odabenn, a fák közt egy sokak által kedvelt kis telep bújik meg: a Rekettyés büfé (a helyről már megemlékeztünk, lásd: Blueskocsmák Budapesten, Magyar Narancs, 2008. december 18.), a Hangár nevű, a legutóbbi időkig házasságkötő teremként prosperáló épület, egy volt repülős múzeum, valamint a szebb napokat látott erdei iskola. A telek bejáratától jobbra egy fehér ikerház fekszik kissé eldugva, ahol idős, egykori munkásőrök (a telep a rendszerváltás előtt a Munkásőrségé volt) laknak, ám történetünk szempontjából ennek az ingatlannak nincs jelentősége, lévén állami tulajdon - minden más körülötte ma már a Pilisi Parkerdő Zrt.-é, 2008 óta. A bejáratnál Rotter Lajos mellszobra fogadja a látogatót: ő az a makacs gépészmérnök, aki 1933-ban hatósági tiltás ellenére a vitorlázógépével több mint egy órát töltött levegőben a közelben, minek eredményeképp a fővárosi illetékesek korábbi véleményüket felülbírálva ismerték el, hogy a Hármashatár-hegy alkalmas a sportrepülésre. Ezt követően a hegytetőn pilótaotthonok és hangárok épültek sebesen, Farkas-hegy mellett itt lett a budapesti vitorlázórepülés bázisa, ehhez jött később a siklóernyőzés és a sárkányrepülés. "Attól félünk, hogy minden veszélybe kerülhet, ugyanis egyeztetés nélkül, egyik napról a másikra állták el az utat azzal a bódéval. Eddig is turistaközpont volt, nem értem, mit akarnak belőle csinálni. Egy biztos: egyre kevesebb repülős és ernyős jár oda fel, pedig még meg se tiltották nekik az ugrást" - így kommentálja az elmúlt hetek történéseit Dúzs István, a Hármashatárhegyi Sportrepülésért Alapítvány elnöke, aki azt a nézetet osztja, hogy "különböző gazdasági érdekek érvényesítése miatt akarják elvenni a sportrepülőktől a területet". És ő még finoman fogalmazott.
Hegylakók
Csiga Sándor keményebb álláspontot képvisel: ő annak a Pilótacentrum Kft.-nek az ügyvezetője, amely 1997 és 2007 között bérlője volt a telepnek. Pénzt nem kellett fizetnie a saját működését főképp a fakivágásokból finanszírozó, és évente mintegy 800 millió forintot adózó, állami részvénytársaság formájában ténykedő Pilisi Parkerdőnek. Állagmegóvásért, illetve a működtetési feladatok ellátásáért cserébe lakhatott ott és adhatta bérleménybe a telepen található ingatlanokat. Utóbbit meg is tette: a Rekettyés épületét havi 150 ezer, a Hangárt egy másik vállalkozónak 100 ezer forintért adta ki, több informatikai cég szerverének, de más vállalkozásnak is biztosított helyszínt, havi átlagban durván 600-700 ezer forint bevételt termelve. "Ez mind elment a közüzemi költségekre, a fenntartásra vagy az aktuális javításokra. Összesen 30 milliót költöttünk az épületekre az évek alatt" - mondja a férfi fenn a hegyen, aki két éven át pereskedett főbérlőjével. A Parkerdő 2007-ben ugyanis nem hosszabbított vele szerződést, noha 1997-ben azzal a kitétellel kötöttek üzletet, hogy amennyiben sikeres az állagmegóvás, a Pilótacentrum újabb tíz évet maradhat. (A pert a kft. immár másodfokon is elvesztette, a bérleti szerződés megszűnését jogerősen megállapította a Pest Megyei Bíróság.) "Amikor idejöttünk, a bázis kihalt volt, mi funkciót adtunk neki, életet leheltünk belé, gatyába ráztuk a fenntarthatóság határán lévő épületeket. És nem is elégedtünk meg ennyivel: egy nagy nemzetközi ifjúsági, környezetvédelmi központban gondolkoztunk, ahol konferenciákat, táborokat lehetett volna rendezni. Egy másfél-két milliárdos fejlesztést terveztünk a Parkerdővel, és vártuk, mikor indulhat el. Ez végül nem történt meg. Magasabb szintről a Kincstári Vagyoni Igazgatóság osztályvezetője azt írta nekünk: a rendezetlen tulajdonviszony akadályozza ezt, mert a Parkerdő nem lehet tulajdonos a területen" - így dőlt dugába az állami részvétellel tervezett fejlesztés a korábban dalszövegíróként is villantó férfi szerint. (A zöld, a bíbor és a fekete című számát a P. Mobil is játszotta.)
A szóban forgó területről a következőt kell tudni: az összesen 145 hektáros (egy hektár tízezer négyzetméter - N. G. M.), védett természetvédelmi kategóriába tartozó III. kerületi telek a magyar állam tulajdona volt 2008-ig, amikor is a tulajdoni lap bejegyzése szerint "átalakulás és jogutódlás" címén megkapta a korábbi kezelő, a Pilisi Parkerdő Zrt. Csiga azonban vitatja ezt, szerinte ezzel "komoly jogi bukfencek vannak", mert "ez egy jogalap nélküli tulajdonlás, hiszen a Parkerdő soha nem tett semmit a területért". A férfi olyan kiszervezésként tekint az ügyletre, amelyben az állami vagyonon magánemberek gazdagodnak meg - szerinte ez így törvénytelen.
Az ügylet pontos részletei után érdeklődtünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV): egyebek mellett szerettük volna megtudni, mi indokolta a három évvel ezelőtti, látszólag ellenszolgáltatás nélküli tulajdonosváltást, illetve, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. Kérdéseinkre egy hét alatt sem küldtek választ, sőt további időt kértek a sajtóosztályon, mondván: ezen információk összegyűjtése "időigényes folyamat". Próbálkoztunk az MNV korábbi ingatlankezelőjénél, a KIVING Kft.-nél, ott az ügyben illetékes visszahívást ígért, ám ehelyett inkább a Narancs szerzőjének kilétét igyekezett lenyomozni, és azt, vajon honnan tudták meg az ő elérhetőségét.
Információink szerint a Parkerdő tulajdonossá válásának körülményeit még az MNV-ben is vizsgálták a múlt héten, és egy elektronikus levélben Csiga Sándornak közbenjárást ígértek az ügyben a KIVING részéről. "A Parkerdő azt akarja, hogy menjünk el. Állítólag turistacentrumot akarnak csinálni, csak az a baj, hogy a turistaközpont már létezik. Ahogy idejött a Pilótacentrum, ez elkészült. A kerékpáros központ is. Ezeket nem kell létrehozni, ezek működnek. Ezért bűzlik ez a dolog. Nagyon meg akarnak szabadulni tőlünk, pedig ezt a bázist a repülősök építették a harmincas években, és a tervezett fejlesztés közügy. Itt állami érdekek is sérültek, és sérülnek a mai napig" - vallja Csiga.
A Rekettyés - akárcsak a Hangár - a két fél közti vita ártatlan áldozata, mivel neki a Pilótacentrummal van szerződése, ám a lapszám megjelenésekor már be is zárták a büfét, hiszen a sorompó egyrészt a rendszeresen autóval idejáró vendégeket tartotta kinn, másrészt egy ideje az üzemeltető se hozhatott be árut, csak kézben - amit vendég híján nem forszíroztak. A főnök asszony két félliteres üdítőt mutat fel, amikor inni kérek. "Ennyi van, aztán kifogyunk." Tamás Valéria 2006 áprilisa óta vezette a főtt csülkéről városszerte híres ellátót. "Most még a cuccomat sem tudom kivinni, hiszen nem jöhet ide fel a kocsi. A bódét felállító új üzemeltető cég vezetője márciusban még azt mondta, velünk minden marad a régiben, nem kell aggódni, új szerződést kell kötnünk, küldjek neki egy tervezetet. Én ezt el is küldtem nekik, azóta se kaptam választ rá. Jött viszont felszólítás április 28-án, hogy azonnal hagyjuk el a helyszínt, mert közműtartozásunk van. Aztán május 7-én fordult komolyra a dolog: vásárolni voltunk, és amikor jöttünk vissza, akkor mondták a portások, hogy kaptak egy e-mailt az ügyvezetőtől, és senki nem mehet be, az árut se vihetjük fel. Ez az ember azóta a telefont se veszi fel, e-mailre nem válaszol."
És valóban: pedig jó a szám László Péterhez - ő a szóban forgó budaörsi székhelyű Atrox Kft. ügyvezetője. ők állították fel a bódét, és fizetik az őröket is. Egyszer ugyan felvette nekünk a mobilját, ám épp egy hangos építkezésen járt, kedvesen kérte, hívjuk vissza egy óra múlva, akkor majd mindent, de mindent megbeszélünk - pont azóta nem tudjuk elérni. A hárommillió forintos alaptőkéjű, hat éve alapított cég már 2006 óta kap megbízásokat a Pilisi Parkerdőtől (műszaki ellenőrzés, illetve telephely-üzemeltetés formájában, ilyen jellegű a 2011 elején kötött, hármashatár-hegyi megbízás is), emellett az ország területén található több Tesco felépítésében részt vettek, ahogy az új-budai Allee felhúzásakor is kaptak munkát (a környező lakások állapotfelmérését végezték). A több ingatlant is áruló mérnökcégnek nem megy rosszul: amíg bevétele 2007-ben csaknem 66 millió forint volt, egy évvel később már 134,5, 2009 végén pedig 351 milliót könyvelhettek el - vagyis a cég egyértelműen más kategória, mint a Pilótacentrum vagy a Rekettyés. "Mi soha nem zavartunk el senkit, ha éppen hozott valami elemózsiát magával a turista, itt megehette azt is. Koncerteket is tartottunk, de nem kifejezetten a profitra mentünk. De ennyit erről, a Rekettyésnek vége. Most már ki se tudom vinni a kávéfőzőmet" - zárja Tamás Valéria.
Minden másképp van
Ami biztos: területfejlesztés lesz. Minden más feltételes mód egyelőre - legalábbis a Pilisi Parkerdő részéről. A zrt. egyébként is mindent másképp lát, mint Csiga: szerintük például egyáltalán nem történt meg a hangoztatott állagmegóvás, és semmilyen fejlesztés nem történt a volt repülőbázison, sőt. "Az az infrastruktúra, ami most található ott, finoman szólva sem elégíti ki a 21. századi igényeket. A Pilisi Parkerdő ezért szeretne a helyszínen turisztikai fejlesztésbe fogni egy kirándulóközpont kialakításával. A jelenlegi telep minden, csak nem turistacentrum" - tisztázza gyorsan az alapokat Lomniczi Gergely szóvivő, példaként említve, hogy az indulóugrásukat a bázistól mintegy száz méterre végző siklóernyősök vagy a környéket látogató kerékpárosok és futók régóta nomád körülmények közt sportolnak.
A budai kirándulóközpontok a 60-as, illetve a 70-es években jelentek meg a főváros környéki erdőkben a maguk nemes egyszerűségében: tűzrakó hely, információs tábla, esőbeálló, játszótér. Ilyen volt anno a hűvösvölgyi Nagyrét, illetve a Normafán található "centrum". Ma már viszont mások a látogatói igények, és a tulajdonos is többet akar a Hármashatár-hegyen: a tervek közt vendéglátó és szociális helyiségek, kerékpárkölcsönző, siklóernyős bázis kialakítása szerepel, valamint környezeti neveléssel foglalkozó objektum, tanösvényhálózat, de interaktív természeti kiállítás is felvetődött ötletként. Fizetni a belépésért nem, csak a szolgáltatásért kellene. "Nem wellnescentrumban gondolkozunk" - állítja határozottan Lomniczi a Narancs érdeklődésére a Budakeszi úton található Erdészeti Központban, noha úgy értesültünk más forrásból, hogy egy 2008-as bejárás során ennek lehetősége is felvetődött. Sietve hozzáteszi: "A sorompót és a bódét részint vagyonvédelmi szempontból állították fel, részint a jogtalan használók bejutásának ellenőrzésére. Akinek nincs ott keresnivalója, az ne menjen be. A lezárás a kiránduló- és kerékpáros-forgalmat nem érinti. Mindez a Parkerdő tudomásával és egyetértésével történt természetesen."
A jogi helyzet a tulajdonos szerint évek óta kristálytiszta - az MNV-s öröklésben semmi kivetnivalót nem találnak -, fél éve erről bírósági papírjuk is van. "Még 2007 végén járt le a Pilótacentrummal kötött szerződésünk. Nekünk többszörös hiányérzetünk volt a cég működésével kapcsolatban, hiszen egy pusztulófélben lévő, esetenként balesetveszélyes területről beszélünk, miközben a bérlő hasznot húz belőle az objektumok kiadásával. Ezekből ő vígan megél, miközben a tulajdonos felé nem teljesíti a számára igen kedvező szerződésben foglalt fenntartási, fejlesztési kötelezettségeket. Emiatt nem láttuk értelmét a további együttműködésnek, ennek ellenére ők továbbra is igénybe vették és használták az épületeket, valamint beszedték a bérleti díjakat - a Parkerdő álláspontja szerint ez jogszerűtlenül történik lassan harmadik éve. Elérkezett az idő, hogy rendet tegyünk. Nincs semmiféle rendezetlen tulajdonviszony, a terület az objektumokkal együtt a Parkerdő tulajdona."
A területen építeni elvileg sok mindent lehet - amennyiben megvannak az engedélyek hozzá. A 16536/88 helyrajzi számú telek az úgynevezett E-T-G-III kategóriájú erdőterületbe tartozik besorolás szerint, így építhető ott vendéglátó, edző, szabadidős épület, ahogy menedékház is. A fővárosi keretszabályozás továbbá kimondja, hogy az ilyen típusú övezetben önálló kereskedelmi, ipari egységet, valamint lakóépületet (a szolgálatit leszámítva) létesíteni nem lehet. Azt is a kerületi főépítész-irodában tudjuk meg, hogy az egész terület három százaléka (mintegy 4,5 hektár, azaz 45 ezer négyzetméter) építhető be, ami nem kevés, sőt a fakivágás is megoldható - viszont pótolni kell, és itt az átmérő számít: magyarán ha kivágnak egy 20 centis fát, akkor azt a pusztítást négy darab, egyenként legalább öt centi átmérőjű csemetével lehet jóvátenni. Mind a fakivágáshoz, mind az építkezéshez - mivel védett erdőterületről van szó - kell a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye, miközben az építési engedélyeket "buda Önkormányzata adja ki - már ha megvannak a megfelelő szakvélemények.
Ám a Parkerdőnél a kirándulóközpontról szóló konkrét tervek, ahogyan a tervező, illetve a kivitelező kiléte is, egyelőre kérdésesek, amiképp a keretösszeg is. (Az Atrox bejegyzett tevékenységi körei közt egyébként az ingatlanépítéstől kezdve a villanyszerelésen, a burkoláson és a festésen át a kölcsönzési tevékenységig sok minden megtalálható.) A projekt lóg a levegőben, egyelőre annyi biztos csak, hogy "nem egy-két milliós beruházásban gondolkodunk. Jelenleg még nyitott, hogy száz- vagy ötszázmilliós fejlesztés lesz, ez a pályázati lehetőségeken is múlik. Annyi azonban tudható, hogy a fejlesztés lehetőségét a természetvédelmi szakhatóság nem vetette el. A tervezési szakasz tehát elkezdhető, de ha a jogtalan használó továbbra sem költözik ki a területről, az már akadályozza a fejlesztés elindítását. Ebben az esetben további jogi lépések megtétele válhat szükségessé. Bízunk benne, hogy ez nem fog bekövetkezni".
"Nincsen hozzá kedvem"
Ha a jelenleginél egy valóban komolyabb kirándulóközpontot akarnak nyitni, akkor néhány más fejlesztést is meg kell ejteni. A hegycsúcson, az Udvarház étterem felett például ijesztően néznek ki azok az elhagyatott, még a második világháború idején épített légvédelmi ütegállások, amelyeket mára benőtt a gaz, teli vannak szeméttel meg graffitikkel. A volt repülőbázis is kicsit kiesik ahhoz, hogy zsúfolt turistaközpont legyen, ezen nyilván segítene a65-ös busz vonalának meghosszabbítása, melynek végállomása 1995-ig épp a frissen emelt bódé előtt állt. A telepről amúgy már mindenki elment, Csigáékat leszámítva. Kérdés az is, vajon a Pilótacentrum meddig húzza; jelenleg úgy tűnik, a férfi az utolsó pillanatig kitart, azt mondja, nincs is más választása. "Amikor idejöttünk, feladtam a dalszövegírást, a repülést és az újságírást. Az újrakezdés most szinte lehetetlen 56 évesen, mert ha innen kiraknak, mehetek a híd alá. Megalázó lehetőség, nincsen hozzá kedvem." Meséli, 1993-ban innen indult neki sárkányrepülőn, Pécsig el is jutott, a vége felé egyre jobban hallotta a lövéseket, még javában dúlt a délszláv háború. A több száz kilométeres utazáshoz kellő kedvező széljárás akkor megvolt, most az itt maradáshoz is kéne valami hasonló. A szélzsák azonban nem moccan, pedig bűvöli a férfi.

 

Budai nyúlfarkfű

Dolomit sziklagyepek

Piros kígyószisz

Cserszömörcés karszt-bokorerdők

Gyertyános-tölgyesek

Ehető házi berkenye

Vadkörte

Ligeti szőlő

Fekete madárbirs

Szirti gyöngyvessző

Sömörös kosbor

Légybangó

Szarvas bangó

Sallangvirág

Fűrészeslábú szöcske

Rablópille

Pannon gyík

 

Oldal: Hármashatárhegy
HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2024 - harmashatarhegy.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat