A „rákosmenti repülők” rövid életrajzai

A XVII. kerület szomszédságában található a magyar repülés bölcsője, a volt rákosmezei repülőtér. A Kerepesi út – Fehér út – Keresztúri út által határolt, egykor homokos, ma erdős, hepehupás területen végezték első repülési kísérleteiket a magyar repülés úttörői. Ezeknek az elszánt fiataloknak állítanak emléket a róluk elnevezett utcák Rákoshegyen, a Helikopter úti lakóparkban.

Horváth Ernő

Horváth Ernő (1883-1943). Matematika-fizika szakos tanár, repülőgép-konstruktőr, pilóta, a magyar repülés hőskorának egyik kiemelkedő alakja. Az elsők között telepedett meg a rákosi repülőtéren. Részt vett az 1910. június 5-15 között Budapesten megrendezett nemzetközi repülőversenyen, a magyarok közül ő nyerte el a Nemzeti I. díjat.

Kvasz András

Kvasz András (1883-1974). Mechanikus, repülőkonstruktőr és pilóta, a rákosi repülők gárdájának egyik alapító tagja, nagy érdeme van a magyar repülés megteremtésében. 1904-ben Budapesten megnyitotta kerékpár- és motorjavító műhelyét. Műhelyét felszámolva 1908-ban kiköltözött Rákosra. Minden erejét, tudását, pénzét a repülésre áldozta. Segédeiből alakult ki a magyar repülés történetének nevezetes együttese a Kvasz-gárda. Ő a 6. számú pilótaigazolvány tulajdonosa.

Svachulay Sándor

Svachulay Sándor (1875-1954). Mechanikus műszerész, repülőgép-konstruktőr, a magyar repülés egyik jelentős személyisége. 1906-ban épített gépét acélcsővázból hegesztette össze, de elsősorban pilótahiba miatt gépe nem tudott a levegőbe emelkedni. Ebben az időben folytak a La Manche-csatorna átrepülési kísérletei, melynek során a bátor pilóták a tengerbe kényszerleszállásokat hajtottak végre. Ekkor fogant meg Svachulayban a gondolat, hogy új repülőgépeit csónaktesttel építi meg, mely a vízre szállva nem merül el, sőt fel is tud onnan szállni. Gépére felhúzható kerekeket is szerelt, ez az első magyar kétéltű kísérlet.

Kutassy Ágoston

Kutassy Ágoston (1879 – 1932). Az első magyar, aki felszállt a levegőbe. Aviatikus, a rákosi repülőtér első lakója és felavatója. 1909-ben Franciaországba ment, hogy a repülést közelebbről megismerje. Mindenét pénzzé téve megvásárolt egy repülőgépet, azért hogy a repülést Magyarországon ő mutathassa be. A Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában ő szerepel az 1.sz. pilótaigazolvány tulajdonosaként.

(1879-1932) 1879. augusztus 17-én született Budapesten. A magyar repülés történelem egyik legjelentősebb alakja. Aviatikus, a rákosi repülőtér első lakója és felavatója. 

Európában a legelső, repülőgépeket gyártó vállalatot még 1905-ben a Voisin testvérek indították meg Párizsban, ahol az ún. Farman-féle biplánokat, azaz kétfedelű gépeket állították elő. Ebből a műhelyből került ki az a gép is, amelyet dr. Kutassy Ágoston vásárolt meg és szállíttatott Magyarországra 1909 nyarán. Ezzel megérkezett az első motoros repülőgép hazánkba.

Magyarországon az első hiteles repülés, amit magyar pilóta hajtott végre, Kutassy nevéhez fűződik. Kísérletei eleinte nem sok sikerrel jártak, mégis a magyar repülés kezdeteit jelentették. Tapasztalataival rendkívül sokat segített kortársainak. 1909. október 26-án Budapestre jött, hogy hazájában a repülést elsőként ő mutathassa be.

Az érdeklődés óriási volt, a bemutatót sok érdeklődő látta. Az egyébként is nagy önsúllyal rendelkező motor azonban nem működött kifogástalanul, miáltal a gép erejéből csak szökdécselésre futotta a gyakorlótér homokos talaján. Így eshetett meg, hogy a hazai közönség előtt a babérokat egy külföldi, a francia Blériot aratta le az októberi repülőparádén.

Blériot bemutatójának hatására azonban több mérnök csatlakozott Kutassyhoz, létrejött az első magyar repülési vállalat, a repülőgépek építésével, szervizelésével foglalkozó Aero Rt, melynek szintén Rákosmezőn volt a bázisa. Néhány hét múlva pedig elkészült Rákosmezőn az első repülőgéphangár, melynek Kutassy Ágoston biplánja volt az első “lakója”.

1910. december 22-én letett sikeres pilótavizsgájával, valamint három alkalommal megismételt, közel 5 kilométeres út megtételével érdemelte ki, hogy ő lett a Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában az 1. számú pilótaigazolvány tulajdonosa. Pilótavizsgájának száma: NL’1.

1910-ben Budapest kérte a VII. nagy nemzetközi repülőverseny megrendezésének jogát, és minden különösebb lobbizás nélkül meg is kapta. Európában ekkor 4000 magánrepülőgépet tartottak nyilván, s ebből csupán 18-at Magyarországon. A magas helyezési díjak kilenc országból harminc pilótát vonzottak Kőbányára. Velük együtt állt starthoz a tizenkét magyar versenyző, közöttük olyan történelmi nevek, mint dr. Kutasssy Ágoston, Zsélyi Aladár, Horváth Ernő, Dobos István, Svachulay Sándor.

Kutassy a repülést 1911-ben abbahagyta. Később változatos pályát futott be. Külföldön élt, pirotechnikai tanulmányokat folytatott. Az I. világháború után a film- és audiovizuális kísérletek érdekelték. Az 1920-as években részt vett Mihály Dénes televíziós kísérleteiben. Berlinben, 1932. augusztus 20-án halt meg. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.

Lányi Antal

Lányi Antal (1876-1936). Katonatiszt, hadnagyi rangban, majd repülőkonstruktőr és pilóta. A rákosi repülők egyik jelentős alakja. Kilépett a hadsereg kötelékéből, hogy teljesen az aviatikának éljen. A rákosi kísérletek hírére Lányi is Budapestre jött, hogy itt folytassa kísérleteit. 1911. május 15-én kezdte meg gurulópróbáit. Lányi volt az első magyar pilóta, aki átrepülte a Balatont.

Takács Sándor

Takács Sándor (1886-1912). Rákos legjobb kezű pilótája, több repülőtípus első kipróbálója.Repülőgép-konstruktőr, ő volt a magyar repülés első halottja. A rendkívüli tehetségű fiatal pilótát, mint a magyar repülés első vértanúját az egész ország meggyászolta. Emlékét ma is kegyelettel őrzi az utókor.

Dobos István

Dobos István (1892-1937). Asztalos, repülőgép-konstruktőr, ill. gépépítő, a rákosmezei korszak egyik legjobb pilótája. 1910 őszén került Rákosra, Horváth Ernő tanárnak dolgozott, mint asztalos, gépének építésénél. Március 29-én Svachulay-géppel letette a pilótavizsgát. Ő lett a Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában az 5. sz. pilótaigazolvány tulajdonosa. Vidéki repülésein nagy gyakorlatot szerzett, és az 1913. augusztus 20-i versenyen csaknem minden díjat elnyert.

Minár Gyula

Minár Gyula (1895-1964). Repülőgépszerelő, rákosmezei pilóta, egyike a magyar repülésúttörőinek. 1910 őszén került a rákosi repülők közé, mechanikus inasként kezdte. A mechanikus-mesterség mellett megtanult repülni is. A biztos kezű fiatal pilóta keze alól sok új, javított gép került ki. Ő volt a 10. számú pilótaigazolvány tulajdonosa.

Koch Aladár

Koch Aladár (1883-1914). Gépészmérnök, pilóta, repülőgép-építő. 1910-ben nagy feltűnést keltett Koch Aladár (Zsélyi Aladár) repülőgépének megjelenése a Rákosmezőn. Gépén olyan újításokat próbált ki, melyek később meghatározóak lettek a repülőgép-építés területén (rácsostörzsszerkezet, zongorahúr merevítéssel, magassági- és oldalkormány stb.). Gépeit saját magapróbálta ki, Rákoson többször lezuhant, de mindig újra próbálkozott. 1914 tavaszán elkészült gépével ismét maga szállt fel. A homokos rákosi talaj azonban nem volt alkalmas ilyen gyorsgép leszállására, gépe elakadt, a pilóta kirepült üléséből és nyílt kartörést szenvedett. 31 éves korában a homoktól kapott tetanusz-mérgezés oltotta ki értékes életét. Ma is büszkeséggel és tisztlettel kell emlékeznünk hősi áldozatára, melyet a repülésért hozott.

Csermely Károly

Csermely Károly (1884-1976). A Monarchia legnagyobb és legmodernebb garázsának, a Magyar Automobil Garázsnak tulajdonosa volt, egyike a rákosi repülők kicsi, de lelkes csoportjának, kitűnő pilóta. Ő is azon kevesek közé tartozott, akik ott voltak a magyar repülés megszületésénél, és megbecsülést szereztek külföldön is a magyar repülésnek. 1910 tavaszán az elsők között kezdte meg repülési kísérleteit Rákoson, és tehetséges pilótának bizonyult. Ő hajtotta végre 1910 májusában az első magyarországi, utassal végzett repülést.

Prodam Guido

Prodam Guido (1882-1948). Fiumében született, olasz származású ősrepülő. 1910-ben jött Budapestre, hogy részt vegyen a rákosi repülőtéren folyó kísérletekben. Saját repülőjével 1911-ben szülővárosába ment repülőbemutatóra. Elsőként repült gépével a tenger fölé, leszállás során elvesztette uralmát a gép fölött és a tengerbe zuhant. Kisebb sérülésekkel megúszta a kalandot, de gépe elsüllyedt és csak hónapok múlva találták meg. Rákosmezőn új gépet épített, és 1912-ben letette a pilótavizsgát. Az I. világháború után minden vagyonát, örökségét a magyar repülésre áldozta.

Surányi Ferenc

Surányi Ferenc (1889-1914). Lakatos mester, repülőgép-konstruktőr, a rákosi repülőgárda egyik tagja. Ott volt minden eseménynél és a repülőgépmotorok egyik legjobb szakértője lett. 1914-ben jelentkezik hadipilóta szolgálatra és a háború forgatagában eltűnik.

Zsemlye Elemér

Zsemlye Elemér (1872-1928). Elektrotechnikus, később okleveles gépészmérnök, repülőgépkonstruktőr, a rákosi repülők egyike. 1911-ben került Rákosra, a 13. sz. hangárban kapott otthont. 1912-ben szép vonalú, jól áramvonalazott gépet épített.  Kvasz Andrást kérte fel gépének berepülésére. 1912. november 20-án tűz ütött ki a 14. sz. hangárban, amely átterjedt a 13. sz. hangárra is, ahol Csók István és Zsemlye Elemér tartották repülőgépeiket, a lezárt hangárokból nem sikerült a gépeket kimenteni, és Zsemlye repülőgépe is elégett.

Wéber Károly

Wéber Károly (1887-1956). Pilóta és oktató, a rákosi repülők egyike. 13 éves korától mint artista járta a világot 1911-ig. Wéber mint cirkuszi légtornász 1908-ban eljutott az Egyesült Államokba is. Ott látta a Wright-testvéreket repülni, és elhatározta, hogy ő is repülő lesz. 1912 nyarán haza tért és rögtön bekapcsolódott a rákosi munkába. 1913-ban berepülőpilóta. A pilótavizsgát 1914. június 5-én tette le. A magyarok közül ő repült először „loopingot”. Ő volt az első magyar akrobata-repülő (műrepülő).

Dedics Ferenc

Dedics Ferenc (1879-1965). Repülőmotorok gyártója, 1905-ben nyitotta meg autó- és motorjavító üzemét Budapesten. 1909-től repülőmotorokat gyártottak. Az ő motorjaikkal repültek Rákosmező pilótái.

Thorotzkai Péter gróf

Thorotzkai Péter gróf (1884-1942). Gépészmérnök. A magyar repülőmotor-szerkesztés úttörője. Részt vett Rákosmező finommechanikai repülőmunkáiban. 1913-ban építette első háromhengeres repülőmotorját. 1922-ben az MSrE felkérésére  Lampich Árpád repülőgépeihez könnyű repülőmotorokat tervezett, és 13,2 kW-os motorjával az L-2 Róma repülőgép három világrekordot ért el. Élete végéig kapcsolatban maradt a repülős műszaki élettel, több zseniális szerkezetet (pl. repülőgép-szimulátort) készített, ezzel megelőzve korát.

1906-ban a budapesti Műszaki Egyetemen végzett. A magyar motoros repülés a Rákosmezőn indult meg. Elsők között telepedett meg a fa hangárvárosba. A magyar repülőmotor-szerkesztés úttörője. 1913-ban építette első háromhengeres repülőmotorját. Az első világháborút követően nem lehetett 60 lóerősnél (LE) nagyobb motort gyártani. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület műhelyében 1922-től Lampich Árpád  repülőgépeihez könnyű repülőmotorokat tervezett. 1925. szeptember 4-én elkészült a Lampich L2 típusú könnyű repülőgép. A sárkányt Lampich Árpád szerkesztette, az üzembiztos 13,2 kilowattos (18 LE) motort maga tervezte, a berepülő pilóta Kaszala Károly volt. Thorotzkai egymás után készítette el a jobbnál jobb, sportrepülésre alkalmas motorokat. Németországban a motor nélküli vitorlázórepülés kezdett divattá válni, ezzel szemben a magyar műegyetemisták megépítették a világ első motoros vitorlázógépét. A mindössze 12 LE-s, alumíniumötvözetből készült motort tervezet és épített. Ez a gép 1924. március 8-án az albertfalvai repülőtérről emelkedett először a levegőbe. A harmincas években épített repülőgépmotorjain számos újítást vezetett be (automatikus olajszivattyú, ikerhajtórúddal ellátott dugattyú, jó hatásfokú – saját tervezésű porlasztó). Motorjait üzembiztosság, egyszerűség, áttekinthetőség jellemezte. Élete végéig kapcsolatban maradt a repülőműszaki élettel, több zseniális szerkezetet (pl. repülőgép-szimulátort) készített, ezzel megelőzte korát. A második világháború kitörésével sorra érték a családi tragédiák: rövid idő alatt elveszítette a szüleit, majd miután meghalt a felesége, öngyilkos lett.

Sporteredményei

• Mátyásföld – Monor közötti távrepüléssel megdöntötte a kis teljesítményű gépek zártkörű repülésének világrekordját.
• Lampich L2 típusú motoros vitorlázórepülőgép három világrekordot repült, és távolsági világrekordja után, annak végcéljáról az L-2 Róma nevet kapta. Kaszala Károly pilótával 1927. szeptember 17-én 9 óra 21 perc alatt 650 kilométeres zárt pályakörű világrekordot állított fel. A követő években további világrekordokat döntöttek meg gépeikkel, az utolsót 1930. június 14-én 1033 kilométer megtételével.

Létai András

Létai András (1884-1978). Építészmérnök, rákosmezei repülőgép-kísérletező. 1910 és 1914 között dolgozott Rákosmezőn, a rákosi pilóták számára épített gépeket. Rákosmező pilótái az ő általa épített repülőgépeken tanultak, gyakoroltak.

Létai Lajos

                        1908 varjúrémület a rákosi repülőtéren.

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat