http://travelo.hu/tura/2016/07/15/turistahaz_nyilt_a_harmashatar-hegyen/
Turistaház nyílt a Hármashatár-hegyen
2016. július 15., péntek 09:54|
Ősztől használható az a 38 férőhelyes turistaház, amely éveken át pilótaotthonként működött a Hármashatár-hegyen. Ma már a turistaház mellett rendezvényközpont, étterem, erdei iskola és egy gyönyörű budapesti panorámával ellátott kilátópont is várja a bakancsos turistákat.
A Pilisi Parkerdő Zrt. 2012-ben kezdte meg a Hármashatár-hegy újjászületésével kapcsolatos munkálatokat. A cél az volt, hogy ZöldBázis Turistaközpont néven egy korszerű ökoturisztikai létesítményt hozzon létre, amely egyben méltó módon tiszteleg a terület nagy múltra visszatekintő repüléstörténeti hagyományai előtt - olvasható a közleményben.
Fotó: Vajda Bertalan / Pilisi Parkerdő Zrt.
2014 tavaszán adták át a hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskolát, felújították a Hangár Bistrot, és korszerűsítették a rendezvényhangár tetejét. 2015-ben pedig megkezdték a kilátópont és a turistaház építését. A beruházásoknak köszönhetően mára rendezvényközpont, étterem, erdei iskola, kilátópont és most már egy minden igényt kielégítő turistaház is várja a látogatókat csodálatos budapesti panorámával.
Az egykori pilótaotthonként funkcionáló, teljesen újjászületett Hármashatár-hegyi Turistaház
Koller József Ybl-díjas tervező munkáját dicséri. Az épületben 38 férőhelyet alakítottak ki: a vendégek 12 kétágyas, 8 és 6 ágyas szobákban pihenhetnek. A látogatók rendelkezésére áll egy közösségi helyiség is, teljesen felszerelt konyhával. A turistaházat az érdeklődők idén ősztől használhatják.
Fotó: Vajda Bertalan / Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő Zrt. a „Bejárható Magyarország” programhoz kapcsolódó turisztikai fejlesztéseivel arra törekszik, hogy a természetjárókat megfelelő infrastruktúrával és szolgáltatásokkal fogadó turistaparadicsomként működhessen. A hármashatár-hegyi fejlesztések esetében mindez Budapest belvárosától alig negyedórányi távolságra valósult meg.
Valószínűleg Budapest legszebb panorámáját csodálhatják meg azok, akik autóval, motorral, kerékpárral vagy gyalog felbumliznak a Hármashatár-hegy 499 m magasan fekvő új kilátóteraszára, ami leginkább a balatonboglári kilátó szegletes-organikus változatára emlékeztet.
Tervezzük, hogy a kilátó neve ROTTER LAJOS kilátó legyen.
________________________________________________________
2014. 08. 29. 12:52
SPORTREPÜLÉS HELYETT INGATLANBIZNISZ?
Több mint 2000 aláírás gyűlt már össze a Hármashatárhegyi repülőtér további üzemeltetésének az érdekében, s bár az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nagyon szeretné, bírósági végzés híján egyelőre nem teheti rá a kezét az értékes területre. Környezetvédelem vagy ingatlanbiznisz áll a háttérben?
Már több mint négy hónapja nem repülnek a Hármashatárhegyi repülőtéren. A növendékek Budaörsön folytatják a képzést - bár filmforgatás miatt a napokban onnan is el kell költözniük pár hétre, így A MÁV és az Aeroklub Farkashegy vendégszeretetét élvezhetik a Farkashegyi repülőtéren - áll a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület közleményében.
A sportrepülőtér...
Mint ismert, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület versenyzőinek a Hármashatárhegyi repülőtérről való kiszorítás miatt egyre kevesebb lehetőség adódik a gyakorlásra, azonban így is kiváló eredményeket értek el idén nemzeti és nemzetközi versenyeken. A klub továbbra is marad Magyarország legmagasabb létszámú kezdőivel elindult csapata (20 fő), oktatási színvonaláról árulkodik az, hogy nehéz helyzete ellenére év közben is csatlakoztak növendékek.
„És mi van a reptérrel?” Egyszerű felvázolni. Az NKH (Nemzeti Közlekedési Hatóság) visszavonta a repülési engedélyt arra hivatkozva, hogy a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület az állammal, azaz MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) való pere miatt „veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát.” Tehát a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület oktatási stratégiáját, valamint a versenyzők felkészülését mintegy tollvonással keresztülhúzták a hivatalok - írja az Klub portálunkhoz eljuttatott közleményében.
Cinizmus netovábbja...
A hidegkúti lakosság, valamint a repülős társadalom összefog a reptérért, aláírásgyűjtéssel, reptérgondozási akcióval támogatja az MSE-t. Bár a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület nem repülhet, nem oktathat a Hármashatárhegyi repülőtéren, annak karbantartásáért továbbra is felelős. Az MNV Zrt. egy hivatalos levélben is emlékeztette a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet erről, annak ellenére, hogy amióta nincs engedély, még mindig az MSE tartja karban a területet, bár bevételei csökkennek, kiadásai meg a költözésekkel egyre csak nőnek - írja az Egyesület közleményében.
Az egyesület gondozza a területet
Szerencsére a magyar kormány cinizmusán túl is van élet. Akit érdekel a magyar repülés kultúrája és jövője, az tesz is érte. Így például a hidegkúti lakosok, más repülőklubbok vezetősége és tagsága, akik az elmúlt hétvégén segítettek a reptér gazolásában, aláírást gyűjtenek az utcákat járva, online szervezkednek és minden nap megkérdik, hogy miben segíthetnek, mit tehetnek azért, hogy újra repüljenek a magyar tervezésű gépek Határhegyen.
Az Egyesület és lelkes segítőik tehát mindent megtesznek a repülőtérért, a sportrepülésünkért. Szerencsére nem csak ők.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert a jobbikos Staudt Gábor faggatta még júliusban, ugyan árulja már el, kinek az érdeke, hogy koncepciós eljárással felszámolják a közel százéves hagyományokkal rendelkező hármashatárhegyi sportrepülést.
Seszták Staudtnak írásban adott válaszában akkor azt állította: az MNV-nek nem céljaa sportrepülői tevékenység megszüntetése, az ingatlanok átminősítéséről sem született döntés, és nem született a Hármashatárhegyi repülőteret érintő megvalósíthatósági tanulmány sem. A miniszter szerint a kormány csak a vagyonkezelési szerződés felmondása érvényességének elbírálása és az ingatlanok birtokbavétele után rendelkezhetne a jövőbeli hasznosításról.
Nem célja?
A Hármashatárhegyi repülőteret gyakorlatilag több mint 40 éve működtető Sportrepülő Egyesület még áprilisban kapott egy hivatalos felszólítást a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. Ebben arról értesítették őket, hogy ürítsék ki, és adják át a területet a cég képviselőjének, egy hetet adva rá...
A klub vezetése természetesen nem tartotta jogszerűnek a tervezett kilakoltatást: szerintük az MNV elődjével, a Kincstári Vagyon Igazgatósággal megkötött, a reptér üzemeltetésére vonatkozó szerződést maradéktalanul betartották, ezért értetlenül szemlélik az MNV eljárását.
Az egyesület nyolc évvel ezelőtt kötött szerződést a KVI-vel, amiben az a feltétel is szerepelt, hogy bizonyos összeget rá kell költeniük a létesítményekre, valamint a földterületre. A nemzeti vagyonkezelő szerint azonban ezt nem az elvárások szerint tették meg, ám a klub vezetése nem tud arról, hogy a KVI vagy az MNV figyelmeztette volna őket a hiányosságra. Tavaly július 2-án aztán azzal szembesültek, hogy a szerződésben foglaltak nem teljesítése miatt az MNV felmondta a vagyonkezelői szerződést, a Légiközlekedési Hatóság pedig még októberben visszavonta a repülőtér üzembentartási engedélyét.
Az egyesület azonnal lépett, egyeztetést kezdeményeztek, és a megkövetelt két hónapos határidőre pótolták az elmaradt elszámolásokat is, mint ahogy sejti is az olvasó: mindhiába. Tavaly december közepén már olyan levelet kaptak az MNV-től, amelyben azt közölték velük, hogy akivel egyszer felmondták a szerződést, azzal nem egyeztetnek – mondta akkor az Origónak tavaly Gavronek Ferenc, az egyesület elnöke. Emiatt, és hogy elkerüljék a terület feladását, az egyesület bírósági keresetet adott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Ezt ugyan a bíróság illetékesség hiányában visszadobta, de újra beadták, ügyük jelenleg is tart.
Mindezek ellenére érkezett meg a klubhoz a vagyonkezelő e-maile és hivatalos levele a kiürítésről. Igen ám, de a magyar jog szerint az MNV csak akkor kerülhet birtokba, ha erről bírósági végzés születik.
Értékes terület...
A repülőtér jelenleg Natura 2000-es természetvédelmi besorolás alatt áll. A repülőtér fenntartása, a növényzet nyírása során ideális életteret biztosítanak az ürgepopulációnak, amely fontos táplálékforrást jelenten a térségben fészkelő ritka ragadozó madaraknak. Az egyesület szerint ha nincs, aki kezelje a területet, elpusztulnak az ürgék, eltűnnek a madarak, és a terület elveszítheti természetvédelmi védettségét is (a vagyonkezelő szerint az egyesület ugyanakkor nem megfelelően töltötte fel a területet: ott építési törmeléknyomokat találtak, holott a területen csak szennyeződésmentes földdel szabadott volna feltöltést végezni. Ezt egyébként maga az Egyesület jelezte a vagyonkezelőnek).
Ha pedig így lesz, már szabad is az út a parcellázás, és jól tejelő ingatlanbiznisz végrehajtása előtt...
Aki szeretne segíteni az Egyesületnek, online módon itt, írásban pedig a reptéren lehet aláírni minden nap tíz órától délután négyig, hétvégén pedig este is.
Elveszett buszmegálló a hegyen
Kemsei Zoltán
2015.3.21 18:45
Mikre nem bukkan az ember kirándulás közben?
A Hármashatár-hegyre ( a Tetőre) 1996 óta csak gyalog, kerékpárral és esetleg autóval juthatunk fel, a negyven éven át közlekedett busznak mégis akad némi emléke: az országos kék jelzés mellett egy megállóperont kezd lassan visszahódítani a természet.
(a szerző felvétele)" width="635" height="476" title="Elveszőben levő buszmegálló a Hármashatár-hegyen
(a szerző felvétele)" style="margin: 0px; padding: 0px; outline: 0px; font-weight: inherit; font-style: inherit; font-size: 13.3333320617676px; font-family: inherit; vertical-align: baseline; display: block;">
Az ötvenes évek derekán merült fel az igény a főváros környéki kirándulóhelyek könnyű megközelítésére: betűjeles járatokat szerveztek többek közt a János- (J), és a Hármashatár-hegyre (H). Eleinte H jelzéssel, de kettéosztva, a Kolosy tértől a Fenyőgyöngyéig és onnan a hegytetőig közlekedtek, a korabeli kis teljesítményű buszok nehezen bírták az emelkedőket. 1985. február 1-jétől a H jelzés 129-esre változott, majd két év múlva a 65-ös közlekedett a Hármashatár-hegyre – egészen 1996. március 1-jéig.
(forrás: VEKE-archívum)" width="635" height="445" title="Tömeg a Kolosy téren, valamikor a hatvanas években. A 65-ös busz épp Fenyőgyöngye felé indul, a H járatra még várni kell
(forrás: VEKE-archívum)" style="margin: 0px; padding: 0px; outline: 0px; font-weight: inherit; font-style: inherit; font-size: 13.3333320617676px; font-family: inherit; vertical-align: baseline; display: block;">
Hol is veszett el a címben szereplő megálló? Kattintson, megtalálja!
Mentsük meg a Hármashatárhegyi repülőteret!
A meglévő sportrepülőterek kapcsán egy káros folyamat kezdett el kibontakozni. Egyre több nagy múltú egyesület kényszerülhet feloszlani, hiszen az állam egyre nagyobb vehemenciával kívánja megszerezni a sportrepülőterek értékes területeit.
A Hármashatárhegyi repülőtér Budapest és a II. kerület üde színfoltja, a természet és a technika harmóniájának példaképe. A fiatalok friss levegőn, a természeti, műszaki és fizikai alapokat játszva ismerhetik meg itt, ráadásul fegyelmet tanulnak.
Sportoktatási intézményként a Hármashatárhegyi repülőtér kiemelkedő, százéves hagyományokkal bír, a magyar sportrepülés bölcsőjének számít.
Georgii, a híres német meteorológia-professzor szerint LHHH csak a méreteit tekintve marad el a Wasserkuppe mögött. Gondoskodjunk róla, hogy ez örökre így maradjon!
A repülőtér a sportoktatáson túl Natura 2000 védelem alatt álló terület, valamint a Budai Tájvédelmi Körzet része, mely jelenlegi állapotát a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnek köszönheti. Az itt repülő pilóták gondozzák a területet és felügyelik állapotának fenntartását, megőrzését.
Valakinek azonban érdekében áll a közel 100 éves múlttal rendelkező Hármashatárhegyi repülőtér és a sportág ellehetetlenítése.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő még a folyamatban levő, a felelősségi köröket tisztázni szándékozó per ellenére, repülési főszezonban az MSE hátráltatása mellett döntött.
A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tagságának nevében szeretnénk a kialakult helyzetet megoldani, így a magyar vitorlázórepülés nem veszítene el egy újabb repteret.
A fentiek okán kérjük segítségét repülőterünk megmentésében!
Aláírásával tiltakozzon Ön is a Hármashatárhegyi repülőtér bezárása ellen!
Oltai Arnold Lépjen kapcsolatba a petíció szerzővel!
*Keresztnév
*Vezetéknév
*Város
*Ország
*E-mail cím
Aláírásod nyilvános?
Igen Nem
Az e-mail címedet sohasem jelentetjük meg publikusan, és nem továbbítjuk harmadik félnek.
=============================================
2014. május 31-én
átköltözött a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület Budaörsre. Hármashatárhegyen bizonytalan ideig nem lehet repülni.
Dúzs István
===============================================
Repülés
Határhegy még megmaradt: átadás helyett repülés
Márványi Péter
2014.4.16 14:30
A Vagyonkezelő képviselői nem kapták meg a kulcsokat, az egyesület kéri, hogy döntéshozókkal tárgyalhasson.
Megígértük, ott voltunk... Az „egyszerű birtokbavételi eljáráson”, legalábbis ahogy ezt a Nemzeti Vagyonkezelő embere kezdetben sűrűn hangoztatta; ott voltunk, legalábbis a hangár előtt, amikor a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület faházában a felek leültek tárgyalni, de a kedves vendégek a reptérvezetőn és a klub elnökén kívül gyakorlatilag mindenkit kitessékeltek a teremből, róluk sem készülhetett hang- vagy képfelvétel. És ott voltunk, amikor legalábbis erre az alkalomra nézve az egyesület elnöke bejelenthette: egyelőre nem lesz birtokbavétel, és talán lesznek tárgyalások döntéshozókkal is.
A határhegyiek meglehetősen derűsen gyülekeztek a hangár és a faház közötti betonplaccon, mint akik nem is hiszik el, hogy lehetséges lenne nyolcvan év után simán kitessékelni őket a repülőterükről. Persze azért lehetett érzékelni, hogy ez azért nem egészen normális gyülekező: a Vagyonkezelő rövid levele április 16-ára, délelőtt tíz órára tűzte ki annak időpontját, hogy az Egyesület a szépen kipakolt hangár és a többi épület kulcsát engedelmesen átadva elvonuljon a repülőtérről.
Gyülekezés és latolgatás a frissen festett hangár előtt: át kell-e adni a kulcsokat?
viewGyülekezés és latolgatás a frissen festett hangár előtt: át kell-e adni a kulcsokat?
A határhegyiek azonban nem erre készültek: Komlós Vilmos reptérvezető, valamint az egyesület gazdasági vezetője már a „kedves vendégek” megjelenésekor jelezte, anélkül nem lehet szó semmiféle átadás-átvételről, amíg ennek jogosságát megfelelő papírokkal nem igazolják: szemben azzal, hogy a szerződés egyoldalú felmondásáról szóló döntést az egyesület bíróságon támadta meg, és az ügyben nemhogy ítélet, de még tárgyalás sem volt.
A kitessékeltek között volt a Magyar Repülő Szövetség elnöke, Mészáros László, akivel várakozás közben hosszabb külön interjút is készíthettünk, amit később közlünk majd. Ugyancsak a kitessékeltek között volt az önkormányzat képviselője is, aki röviden annyit mondott az iho/repülésnek, hogy: „ez egy repülőtér”, és – nem egyszerűen az önkormányzat képviselője, hanem maga az önkormányzat! – azt akarja, hogy továbbra is repülőtérként maradjon meg Hidegkúton.
Kapuy Gábor: Senki nem tudja, mi az, amit nem teljesítettünk volna
viewKapuy Gábor: Senki nem tudja, mi az, amit nem teljesítettünk volna
Miközben bent a faházban zajlott a tárgyalás arról, lesz-e átadás-átvétel, kivonulás a reptérről, az Egyesület szóvivőjeként Kapuy Gábor foglalta össze az iho/repülés számára a történések előzményeit. Sok évig problémák nélkül üzemelt a repülőtér, nem volt gond az állammal illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. Tavaly júliusban azonban levélben jelezte az MNV, hogy az eredeti szerződésben foglaltak nem teljesítése miatt akarja megszüntetni a szerződést, de soha nem derült ki konkrétan, hogy milyen feltételekről van szó. Soha nem is jöttek ellenőrizni az elmúlt években, hogy teljesültek-e az eredeti szerződésben foglalt feltételek.
A júliusi egyoldalú felmondást támadta meg a bíróságon az egyesület. Kapuy szerint talán az épületek állagmegóvásáról lehetett szó. Kétségtelen, hogy lehetnének jobb állapotban, de szemlátomást az egyesület igyekszik rendben tartani a hangárt és a többi építményt is, ott a friss festés a hangáron, a faházat belülről újítják fel, és természetesen mindennek a rendben tartása a csapat érdeke is, amely használja Határhegyet. De konkrétan továbbra sem lehet tudni, mi volt a kifogás. „Ők csak felmondták a szerződést, nem indokoltak”, fogalmazott Kapuy.
Mehet az üzemnap, nincs egyelőre átadás-átvétel
Az MSE álláspontja szerint ez egy fokozottan védett tájvédelmi körzet, amit beépíteni nem lehet. A vitorlázórepülők néhány év kihagyással nyolcvan esztendeje repülnek itt, ez a magyar repülés egyik bölcsője, és a városnak is fontos, hogy megmaradjon ez az egybefüggő zöldterület.
A tárgyalások közben a faházban egy időre azért rekedtek meg, mert a Vagyonkezelő emberei egy jogász kollégájuk érkezését várták, hogy tisztázzák a helyzetet, de az illető nem jelent meg a helyszínen.
Végül Gavronek Ferenc, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület elnöke úgy tájékoztatta a csapatot, hogy készül a jegyzőkönyv, amely szerint a birtokbavétel meghiúsul, de „a dolog folyik tovább, tehát ezzel semmi nem zárult le, nem tudom, mi lesz a következő lépés. Folytatnunk kell a jogi utat, és mi megteszünk mindent azért, hogy legalább egy egyeztetés létrejöjjön, mert ilyenről eddig szó nem volt, döntéshozókkal szeretnénk tárgyalni, ez is benne lesz a jegyzőkönyvben” – mondta az egyesületi elnök.
Csendélet hangárral, csörlővel, Góbéval és pályával
viewCsendélet hangárral, csörlővel, Góbéval és pályával
Az iho/repülés kérdésére hozzátette, továbbra sem derült ki, hogy mi a Vagyonkezelő tulajdonképpeni kifogása: a megjelent MNV-képviselők kizárólag a tavaly nyári felmondólevélre hivatkoztak, és csak a megbízatásukat végzik, de a jegyzőkönyv úgy szól, hogy ez az átadás-átvétel meghiúsult.
„Nem tudok mást mondani, egyelőre folytatjuk, amit eddig csináltunk” – mondta az elnök, és szavainak megfelelően kivontatták a csörlőt a reptér egyik végére, majd kivontatták az iskolagépeket a reptér másik végére. Süt a nap, fúj a szél, hátha tart a lejtő: Határhegyen egyelőre továbbra is repülnek.
===============================================
Határhegyi anzix hatvan éve:
Cinke, Koma, Krehács
Forrás:iho
2013.11.19 16:00
Mészáros Zoltán fotókollekciója HHH nyüzsgő repülő életéről, kommentálja a képeket az egykori növendék.
A Fortepan netes fotómúzeum időről időre megörvendezteti a repülés híveit is. Mostani új kollekciói egyike, Mészáros Zoltán fotósorozata ráadásul jelentős részben a magyar sportrepülés egy igen szép időszakról szól. Budán vagyunk, a Hármashatárhegyen, már túl a Kétszer kettő néha öt című film világán, amelynek vitorlázórepülő jeleneteit nagyrészt szintén itt forgattak, de leginkább a tetőn, a város felé eső „csúzlis” starthelyeken. A galériánkban szereplő fotókon viszont már nem gumiköteles indítás a szokásos eljárás.
A Krehács. Típusa: Tátra 57 B.
Szellő a Postás hangár előtt.
A Koma csörlése.
Junius 18 a kedvelt teljesítmény repülőgép.
(Így nem lehetett kényelmes.)
Egy kis pihenő.
Indítás zászlójelzéssel.
A Cinke.
A Krehács kötélvisszahúzó autó. A Tátra 57 B.
Így nézett ki valaha.
Laminár 18 (egyetlen darab.)
A képek többsége azon az úgynevezett „felső reptéren” vagy „Földnyelven” készült, amely a mai határhegyi reptér melletti alacsony kis fennsíkon működött, a Vöröskővár felé eső oldalon. Ott, ahol manapság siklóernyősök és sárkányrepülők gyakorolnak, ők használják az ott lévő hangárt is. A gépek többnyire csörlésből szálltak fel, de az egyik fotón látható egy Po-2-es vontató is, amelynek egyik példánya ma is repül.
Az iho/repülés korábbi határhegyi cikkeinek egyik szerzőjét, Nitsch Györgyöt kérte arra, írjon képaláírásokat a galériához, azonosítsa a gépeket és a személyeket is, amennyiben ez még lehetséges. Nos mint kiderült, a sorozat készítője, Mészáros Zoltán is szerepel a képek egyikén, ráadásul az illető az iho/repülés szerzőjének egyik oktatója volt.
Mészáros Zoltán a képek készítője a Pilis előtt.
A képek keletkezésének ideje Nitsch György szerint tehát 1954–55, ez a helyszínen és a gépek típusán túl például épp a „Szuszogó”, a hegyi starthelyre vezető út még viszonylag jó állapotából következtethető. A Fortepantól ugyanakkor szerkesztőségünk azt az információt kapta, hogy a képek keletkezési ideje 1957–58. A különbség nem nagy, az viszont biztos, hogy ekkor is, akkor is nagy élet volt Határhegyen, pilóták generációi nevelkedtek itt; sok éve készültek a képek, de az ember szinte várja, hogy a Krehács húzzon el a starthely elől, és a gépek a Toldi kötelére akasztva ifjú és derűs pilótáikkal szökkenjenek a sokszor nyitott kabinban a levegőbe.
* * *
A képek készítésének ideje 1955 utáni, mert Hármashatárhegy tetőről történő utolsó kiképzésszerű gumiköteles indítás 1955 augusztus 30-án történt, amikor Zóka Ernő sportrepülőt ötször indították a „B” vizsga feltételeinek megrepüléséhez a Vöcsök típusú repülőgéppel.
Zóka Ernő elbeszélése erről az eseményről az ”Ötven év a levegőben” című könyvünk 73. oldalán olvasható.
Megjegyzés: Dúzs István
