"Egy repülő akadémikus naplójából" című könyv Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülése mellett még sokminden mást is tartalmaz.
2012. július 21. szombat, 08:18 | |
Az óceánrepülők példájából erőt meríthetünk |
Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931 júliusában repülte át az Atlanti-óceánt. A "Justice For Hungary, Igazságot Magyarországnak" feliratú gép 1931. július 15-én indult az új-foundlandi Harbour Grace repülőteréről. A két pilóta már a táv első felén rekordot döntött: tizenhárom óra ötven perc alatt érte el az európai partokat annak ellenére, hogy iránytűjük már az indulás után elromlott. Magyar területen, Győr felett a benzinellátás akadozni kezdett, majd további hetven kilométer megtétele után leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában sikeres kényszerleszállást hajtottak végre. A megtett 5770 kilométeres utat a két óceánrepülő huszonöt óra húsz perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, és két másik világrekordot is megdöntöttek aznap.
Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédében kijelentette: ha javítani akarunk a Trianonban sok részre szakított nemzet helyzetén, ha ki akarjuk fejezni összetartozásunkat és meg akarjuk élni azt, akkor napról napra el kell végeznünk a munkánkat. "Mindannyiunknak a magunk helyén, a magunk lehetőségei között, gondoskodva mindazokról, akiket ránk bíztak. Ha így teszünk, ha megvan bennünk az elszántság, ha merünk álmodni, akkor minden nehézségnek a szeme közé tudunk nézni"- hangsúlyozta a tárcavezető. A miniszter rámutatott: így találhatjuk meg közösen a jövőbe vezető utakat.
"Most, amikor az ország megújításáért dolgozunk, e közös munkára hívok mindenkit. Az óceánrepülők példáján okulva lehet erőnk véghezvinni a magunk hétköznapi hőstetteit"
fogalmazott Hende Csaba.
Tiszteletadás.
================================================
MEGHÍVÓ BICSKÉRE AZ ÓCEÁNREPÜLŐK EMLÉKMŰVÉHEZ.
===============================
Tisztelt tagtársak!
Idén 80 éves a sikeres magyar óceánrepülés.
Ez alkalomból Komáromban is rendeznek megemlékezést, melynek meghívóját itt küldöm.
Üdv. Czigler Klára
Endresz György és Magyar Sándor emlékműve Komáromban.
==================================================
Endresz György
pilóta
"Igazságot Magyarországnak"
Budán volt egy tér, amit Endresz György térnek hívott mindenki. Persze egészen más volt a sarkon kiírva. Endresz György kora leghíresebb magyar pilotája volt. Az I. világháborúban mint tábori pilóta vett részt A "Justice for Hungary" elnevezésű géppel 1931-ben Amerikából az Atlanti-óceánon át leszállás nélkül Bicskéig repült... Magyarul a gép neve ez volt: „Igazságot Magyarországnak „ ! S ezt a nagyszerű repülést arra használtra fel a pilóta, hogy felhívja a világ figyelmét arra, micsoda égbekiáltó igazságtalanság történt a magyar nemzettel. Ki gondolta volna akkor, hogy még mennyi nehézség, megpróbáltatás jön még a nemzetre.
Endresz György:
Az I. világháborúban mint tábori pilóta Az I. világháborúban mint tábori pilóta vett részt, több kitüntetést kapott. A háború után a Magyar Aero Express, majd a német Junkers-művek pilótája, később a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje volt. Az Amerika és Magyarország között tervezett óceánrepülés szervező bizottsága 1930-ban vezetőpilótának kérte fel. A "Justice for Hungary" elnevezésű géppel 1931. júl. 16-án 25 óra 40 perc alatt Harbour Grace-ből az Atlanti-óceánon át leszállás nélkül Bicskéig repült. Navigátora is magyar volt, Magyar Sándor. Óceánrepülésükkel elnyerték Rothermere lord tízezer dolláros díját.
1932. máj. 21-én Bitai Gyula navigátorral Rómába repült az óceánrepülők kongresszusára; a littoriai repülőtéren a gép lezuhant. Mindketten életüket vesztették.
Endresz György és Magyar Sándor
Endresz György és Bittai Gyula Rómába indulása előtti fényképek.
Endresz és Bittai fakeresztje és emlékműve Róma közelében.
Endresz György és Magyar Sándor |
A "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) amerikai magyarok áldozatkészségéből épült repülőgép volt, amellyel Endresz György pilóta (/Perjámos, 1893. jan. 6. - Littoria, 1932. máj. 21./ az I. világháborúban tábori pilóta volt, majd a Magyar Aero Express, később a német Junkers Művek pilótája) és Magyar Sándor navigátor 1931. július 15-16-án az Atlanti-óceánt rekordidő alatt repülték át (5170 km) 25 óra 40 perc alatt, ami a pusztán technikai és emberi bravúron túlmenően egyéb, történetesen hazafias célokat is szolgált, felhívni kívánva ezzel a világ közvéleményét Trianon igazságtalanságára. Az esemény mind a mai napig nem él igazán a köztudatban, bár nagysága, jelentősége óriási. A nagy magyar repülős álom, az óceánrepülés kezdeményezője Magyar Sándor volt. A szervezést az Egyesült Államokban élő magyarság végezte közadakozásból, Detroitban megalakult American-Hungarian Transatlantic Comittee, amely darabonként 1 dollárért árusított levelezőlapok árából kívánta az óceánrepülés költségeit fedezni. 1930. februárjában Harold Sidney Harmswort Rothermere viscount (1868-1940), aki 1927-ben „Justice for Hungary" néven megjelent, a trianoni határok revízióját követelő cikkével elindított azonos nevű mozgalmat, és aki az angol Daily Mail újságkonszern elnöke volt, 10 000 dollárt ajánlott fel annak a pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre. Az ő javaslatára kapta a repülőgép a "Justice for Hungary" nevet. Rothermere titokban 16000 dollárral támogatta a magyar pilótákat, mert tudta, hogy a magyarok saját anyagi forrásból képtelenek összeszedni a megfelelő mennyiségű pénzt. 1930 júniusáig az Egyesült Államokban és Kanadában mintegy 5000 dollár, Magyarországon viszont csak 45 dollár gyűlt össze, ami még a repülőgép megrendeléséhez sem volt elég. Ekkor jelentkezett egy, az Egyesült Államokban korábban letelepedett magyar iparos, Szalay Emil, aki majdnem teljes mozgatható vagyonát, több mint 25 ezer dollárt áldozott az ügy érdekében. Így végre minden adott volt a nagy vállalkozás elindításához. Arra a hírre, hogy a „Justice for Hungary" átrepült az óceánon, ezrekre menő tömeg várt Mátyásföldön a kontinens felett repülő gépre. Ott volt Endresz felesége is Szalay bácsi társaságában. Húsz kilométerre a céltól, Bicske határában, benzinhiány miatt kényszerleszállást végeztek a levegő hősei, akik rekordidő alatt repülték át az óceánt. A környék lakossága kíváncsian állja körül a megsérült gépmadarat, melyet az érkezést követő nap újból felkerestek Endresz és Magyar, a repülést finanszírozó Szalay bácsi társaságában, ki örvendezve öleli magához a két bátor repülőt. Örömtől sugárzó arcok között diadalmenetben vitték végig Budapesten Endreszt és Magyart. A felvirágozott autó egész Budapesten boldogan örvendezők sorfala között haladt, akik lelkesen köszöntötték a levegő magyar hőseit. A Millenniumi emlékműnél lezajlott lelkes ünnepség tette felejthetetlenné e napot mindannyiunk számára. A hősöket a kormány, a főváros és az egész magyar társadalom képviselői üdvözölték. A téren hatalmas ujjongó tömegek, a pódiumon a megilletődött arcú hősök, a levegőben cikázó repülőgépek. Lélekemelő pillanatok voltak, egy nemzet ünnepelte azokat, kik igazságáért életüket tették kockára. Forrás: a hu.metapeda.org és a www.altisk-felcsut.sulinet.hu nyomán |
(Perjámos, 1893. jan. 6. - Littoria, 1932. máj. 21.)
Az I. világháborúban mint tábori pilóta vett részt, több kitüntetést kapott. A háború után a Magy. Aero Express, majd a német Junkers-művek pilótája, később a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje volt. Az Amerika és Magyarország között tervezett óceánrepülés szervező bizottsága 1930-ban vezetőpilótának kérte fel. A „Justice for Hungary" elnevezésű géppel 1931. júl. 16-án 25 óra 40 perc alatt Harbour Grace-ből az Atlanti-óceánon át leszállás nélkül Bicskéig repült. Navigátora Magyar Sándor volt. Óceánrepülésükkel elnyerték Rothermere lord tízezer dolláros díját. 1932. máj. 21-én Bittai Gyula navigátorral Rómába repült az óceánrepülők kongresszusára. A littoriai repülőtéren a gép lezuhant. Mindketten életüket vesztették.
1932. május, MVH 431/1. bejátszás A hősi halált halt magyar óceánrepülők temetése
Teljes szöveg: Arra a hírre, hogy a „Justice for Hungary" átrepült az óceánon, ezrekre menő tömeg várt Mátyásföldön a kontinens felett repülő gépre. Ott volt Endresz felesége is Szalay bácsi társaságában. Húsz kilométerre a céltól, Bicske határában, benzinhiány miatt kényszerleszállást végeztek a levegő hősei, akik rekordidő alatt repülték át az óceánt. A környék lakossága kíváncsian állja körül a megsérült gépmadarat, melyet az érkezést követő nap újból felkerestek Endresz és Magyar, a repülést finanszírozó Szalay bácsi társaságában, ki örvendezve öleli magához a két bátor repülőt. Örömtől sugárzó arcok között diadalmenetben vitték végig Budapesten Endreszt és Magyart. A felvirágozott autó egész Budapesten boldogan örvendezők sorfala között haladt, akik lelkesen köszöntötték a levegő magyar hőseit. A Millenniumi emlékműnél lezajlott lelkes ünnepség tette felejthetetlenné e napot mindannyiunk számára. A hősöket a kormány, a főváros és az egész magyar társadalom képviselői üdvözölték. A téren hatalmas ujjongó tömegek, a pódiumon a megilletődött arcú hősök, a levegőben cikázó repülőgépek. Lélekemelő pillanatok voltak, egy nemzet ünnepelte azokat, kik igazságáért életüket tették kockára.
Endresz György (Georg Endres)
(Perjámos, 1893. január 6. - Róma, 1932. május 21.) pilóta, repülőoktató.
Az I. világháborúban mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt, több kitüntetést kapott, mint hadipilóta négy elismert légigyőzelme volt. 1921 szeptemberében főhadnagyi rendfokozatban részt vett a Prónay Pál nevével fémjelzett nyugat-magyarországi nemzeti felkelésben.[1]
Ezt követően az Aero Express, majd a német Junkers-művek pilótája, később az Aero Szövetség oktatótisztje volt.
1931. július 15-én 17.20-kor felszállva, és 26 óra 20 perc alatt Harbour Grace-ből (Újfundland, Kanada) az Atlanti-óceánon át leszállás nélkül Bicskéig 5770 kilométert repült a Justice for Hungary ('Igazságot Magyarországnak!') elnevezésű repülőgéppel (navigátora Magyar Sándor volt). Endresz és Magyar a világon 15.-ként repülték át az óceánt. A repüléshez egy korszerű, 470 LE-s Lockheed Sirius típusú gépet alakítottak át. A repülés megvalósítását Rothermere lord 10 000 dollárral támogatta, ő lett a gép névadója is. A további pénzfedezetet Amerikában élő magyarok adományai szolgáltatták.[2]
1932-ben Endresz György a világ óceánrepülőinek találkozójára készült Bitai Gyula rádiótávírász navigátorral. Rómába azokat a repülősöket hívták meg, akik már átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére. A leszállás előtt a gép szárnya megbillent, a nehéz gép lezuhant, és eltűnt a nézők szeme elől. Mire autókkal odaszáguldottak, már késő volt. A gép lángba borult és elégett, csak a váza maradt meg. A pilóták szörnyethaltak.
Endresz Györgyről halála után Budapest belterületén teret és utcát neveztek el; az utca a XIX. kerületben ma is az ő nevét viseli, ám 1945 után a XII. kerületi tér Magyar Jakobinusok tere lett. Nevét Bicske határában emlékoszlop, és egy sportrepülő egyesület [3] őrzi.
2005. április 22-én a felcsúti általános iskola felvette az Endresz György nevet.
2006. július 15-én a fent említett emlékkő közelében új, méltó emlékmű [4] felavatására került sor, Egerben pedig utcát neveztek el róla.
Emlékművet állítottak az első magyar óceánrepülőknek
Az első magyar óceánrepülők - Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor - bravúros óceánrepülésének 75. évfordulóján emlékművet avattak szombaton Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol 1931. július 16-án kényszerleszállást hajtott végre a két repülős.
A Magyar Óceánrepülés Emlékbizottsága és a környékbeli önkormányzatok - Bicske, Bodmér, Felcsút, Szár - anyagi hozzájárulásával emelt gránittömbbe ékelt indiai gránitlapon a két óceánrepülő neve, arcmása, a földet érés időpontja és a bravúros repülésre használt repülőgép rajza látható.
Az emlékmű hátlapján a repülés útvonalát ábrázolták. Endresz György és Magyar Sándor 1931. július 15-én indult útnak Harbour Grace-ből a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgéppel. A világon tizenötödikként átrepülve az Észak-Atlanti óceánt másnap 19 óra körül - miután a tervezettnél hamarabb fogyott el a gép üzemanyaga - kényszerleszállást hajtottak végre Felcsút és Csákvár között, egy kukoricás szélén.
Az első magyar óceánrepülők három világrekordot döntöttek meg. Az egész út alatt tartó köd és eső ellenére 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel repülték át az Észak-Atlanti óceánt és Amerikából Európába repülve addig ők jutottak el a legnagyobb távolságra. Mint a gép tüzetesebb átvizsgálásakor kiderült, nem is kellett volna kényszerleszállást végrehajtaniuk, mivel az egyik üzemanyagtartályban maradt még mintegy 100 liter üzemanyag.
Ez amiatt lehetett, hogy a nyolc benzincsap egyikével feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyag tartályra. A maradék üzemanyag elég lett volna az eredeti úti cél, Mátyásföld eléréséhez. A sors kegyetlensége, hogy Endresz György - akkori rádiótávírászával, Bitai Gyulával együtt - 1932-ben Rómában repülőgépük leszálláskor halálos balesetet szenvedett. Magyar Sándor pedig, megélhetést keresve az Egyesült Államokba ment dolgozni. Az óceánrepülők Fejér megyei emlékművét megáldották a történelmi egyházak képviselői, majd az avató ünnepség látványos repülő bemutatókkal ért véget.
..
Az EMLÉKMŰ.
Farkas Bertalan ünnepi megemlékezése a koszorúzás előtt.
Farkas Bertalan, Jávor Géza, Bicske és a környékbeli települések polgármesterei, valamint a vendégek egy része.
A Magyar Repülő Szövetség koszorúja.
Az emlékmű Jávor Gézával.
A sportrepülők tisztelgése.
1932. máj. 21-én Bitai Gyula navigátorral Rómába repült az óceánrepülők kongresszusára; a littoriai repülőtéren a gép lezuhant. Mindketten életüket vesztették.