Szent-Györgyi Albert
Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus.
Szent-Györgyi Albert - Wikipédia
A Délvidéki Aero Club tagjai - a társadalmi szervezetet 1930-ban alapították Szegeden. Leghíresebb tagjuk Szent-Györgyi Albert volt, aki maga is szenvedélyesen repült, sokat tett a vitorlázórepülésért.
"A sport a test útján nyitja meg a lelket. A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. A sport fogalma nem tévesztendő össze a puszta testi ügyességgel, a rekord-hajhászással, a nyereségvadászással és a legutóbbiakkal együtt járó primadonnáskodásokkal. Ez utóbbiaknak nemcsak hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei. A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma... A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira."
Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetem biokémia professzorának már 1934-ben sikerült világraszóló felfedezést bejelenteni „a hexuronsav nem más, mint a vitamin -C", mely felfedezéséért 1937-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Klebelsberg és munkatársai sokat tettek a természettudományi kutatások fellendítéséért. Magyary Zoltánt 1925-ben a tudománypolitikai ügyosztály fõnökévé nevezte ki, aki a felsõoktatási terület irányítójaként aktívan részt vett a modern magyar tudománypolitika megalapozásában. Az elsõ világháború után az egész világon hatalmas méretû fejlõdés indult meg a technika, a motorizáció, az elektronika, a hírközlés, a vegyipar és az orvostudományok területén. Klebelsberg észrevette, hogy „a kor tudománypolitikája kifejezetten természettudományos irányt vett", ezért Magyary Zoltánnal sokat tettek ennek fejlesztése érdekében. Jól reprezentálja ezt az 1926-ban megrendezett természettudományi kongresszus, melyen megjelölték az orvostudományt, a biokémiai és gyógyszervegytani kutatásokat , valamint a mûszaki és mezõgazdasági tudományokat, mint kiemelendõen kutatandó területeket.
Kisérletezés közben.
Dokumentumfilm Szent-Györgyi Albertről
A film első képsorain egy rendhagyó születésnapi ünnepségen köszöntik a 90 esztendős tudóst, Szent-Györgyit, aki az első olyan tudós, aki Magyarországon végzett kutatásaiért nyerte el a Nobel Díjat, a legmagasabb tudományos elismerést.
A film felidézi Szent-Györgyi Albert életútját, munkásságát,a C vitamin felfedezésétől a rák elleni kutatásig, Szegedtől Amerikáig. Ő rendhagyó tudós volt. Igazi kalandor, sok tekintetben feltaláló, de volt titkos külügyi futár, a fasizmus ellen harcoló ellenálló. Volt halálra ítélt, volt miniszterelnök jelölt, aztán emigráns, aztán nem kívánatos idegen. Imádták a nők, rajongtak érte a fiatalok.
Megszállottként kutatta az élet hajtóerejét, a rák gyógyszerét, miközben verseket, oratóriumokat írt, zenét komponált. Igazi sportember volt. Szinte mindent kipróbált. Teniszezett, motorozott, vitorlázott, lovagolt, síelt. Hetven éves amikor megtanult szörfözni.
Zseniálisan tudott szervezni. Nevéhez fűződik a Falak nélküli világra kiterjedő - laboratórium megalkotása, amely több ezer tudós munkáját szervezte és koordinálta.
Egész életében büszke volt szellemi függetlenségére. Az alkotóerő, a tudomány hatalmába vetett hit vezérelte egész életét. A film nem leltár, nem számadás, hanem egy sokat élt ember, egy 90 éves bölcs vallomása örömökről, kudarcokról, történelemről, az életről.
Riporter: Wisinger István | Vágó: Kulics ÁgnesZene: Vukán György | Fényképezte: Péterffy AndrásÍró, rendező: Dénes Gábor
Részlet a filmből | indítás
Az egész ország büszke örömmel ünnepelte az első magyar Nobel-díjast, Szent-Györgyi Albert professzort, akinek a tudományos kitüntetést az elégetés élettani folyamatai körül tett felfedezéséért, a fumársav katalizációjáért és a C-vitaminnal elért eredményeiért ítélték oda. Ismeretes, hogy a C-vitamint a szegedi paprikából sikerült kivonnia.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT. A STOCKHOLMI KAROLINA INTÉZET A SZEGEDI EGYETEM VILÁGHÍRŰ TANÁRÁT TÜNTETTE KI AZ IDEI ORVOSI NOBEL-DÍJJAL.(MFI
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2535