HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY

A sportrepülők és egyesületeik érdekvédelmi szervezete. Közhasznú szervezet. Alapítva 1990-ben.


A repülés története

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tartalomjegyzék


A középkorban 

A középkorban sok vakmerő kísérletező csatolt szárnyszerű alkotmányt magára, azután leugrott egy toronyból vagy ez szikla tetejéről - de mind lezuhant, és közülük sokan halálra is zúzták magukat. A XV. századi Itália csodálatos művésze és gondolkodója, Leonardo da Vinci is megpróbálta megfejteni a repülés rejtélyét. Ő is hitt abban, hogy eltanulhatjuk a madarak fortélyait, de rájött, hogy az emberi kar túl gyenge ehhez, nem tud sokáig csapkodni a rákötött szárnnyal. Ezért szárnymozgató gépezeteket, ornithoptereket tervezett, melyeknek rajzait évszázadokkal később jegyzetei között találták meg. Leonardo sohasem próbálta meg megépíteni ezeket a gépezeteket, igaz, nem is tudott volna velük repülni, hiszen az ő korában még nem voltak megfelelően könnyű anyagok. Bár a madarak röptének minden titkát még ő sem tudta eltanulni, de a legelsők között volt, aki már tudományos alapon próbált repülő gépezeteket alkotni.

Repülés hőlégballonnal

A Montgolfier fivérek hőlégballonja

Az 1700-as évek közepén a franciaországi Annonay-ban működő papírgyáros család két sarja, a később csak Montgolfier-fivérekként ismert Josef és Etienne kísérletezni kezdtek, és először vízgőzzel próbálták magasba emeltetni hőlégballonjukat, de a kihűlő vízgőz kicsapódott és átnedvesítette a papírból készült ballont.

Először üresen engedték fel léggömbjüket a magasba, később állatokat (egy juhot, egy kakast és egy kacsát) helyeztek a kosárba. Végül eldöntötték, hogy elvégzik az első emberes repülést. XIV. Lajos király rabokat akart a próbarepülésre felhasználni, de egy fiatal orvos, Pilâtre de Rozier (ő lett később az első ember, aki légibalesetben meghalt) és Francois d'Arlandes márki vállalta, hogy beszállnak a légballon gondolájába. Így, az első, embert is szállító hőlégballonos repülést ők hajtották végre 1783. október 19-én Párizs mellett. A hivatalos, több száz meghívott előtt végrehajtott repülésre 1783. november 21-én került sor. A repülés 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t sikerült megtenni.

A léghajózás 

Léghajózásnak nevezzük az arra alkalmas készülékkel a levegőbe való emelkedésnek és abban bizonyos irányban való haladásnak a mesterségét. Ennek két módja az ismeretes: az aerosztatikai és az aerodinamikai.

 Bővebben: Léghajó

Aerosztatikainál az emelkedést burkolatba (ballon) zárt, levegőnél könnyebb gáz idézi elő, a vízszintes haladást a levegő áramlása, azaz a szélokozza.

Az aerodinamikai azt jelenti, hogy a széltől függetleníteni akarjuk az irányítást. Ekkor a léggömbre motort kell szerelni, mely a légcsavarja segélyével tetszőleges irányban haladhat. Mivel eleinte ezek a légi járművek majdnem mind gömb vagy körte alakúak voltak, ezért ballonoknak nevezték őket. A mai léghajók alakjai változatosabb formákat mutatnak.

Az 1. világháború elején a németek nagy eredményeket értek el a kormányozható léghajóikkal. Különösen kitűntek[1] a Zeppelin-léghajók aBelgiumba való bevonuláskor.

Bővebben: Zeppelin (léghajó)


A légcsavar kialakulása 

A mai formában ismert - motorteljesítményhez és levegőáramláshoz optimalizált - légcsavar korai változata először a Wright fivéreknél jelent meg 1903-ban. Gépük a Kitty Hawk (1900-ban az észak-karolinai Kitty Hawk-ba költöztek - innen a név), fából faragott légcsavarral és egybicikliműhelyben épített motorral szállt fel. A légcsavar hatékonysági mutatója 80%-os volt. Ők ismerték fel először, hogy a légcsavarlapátszárnyként viselkedik, és a saját profilja körüli áramlásnak számítható aerodinamikája van, illetve már ebben a korai stádiumban is végeztekszélcsatorna kísérleteket, ahol megfigyelhették a légcsavarok körüli áramlásokat. Ennek eredményeként még ma - száz évvel munkásságuk után - is ugyanazon elvek alapján számítják és alakítják ki a leghatékonyabb légcsavarformákat.

A tudományos megfigyeléseken és számításokon alapuló műszaki megoldások előtt is már sokan tettek kísérletet kezdetleges légcsavarhajtás előállítására, ahogyan az alábbi képeken látható. Ezek a mai értelemben véve még nem légcsavarok, de létezésük szükséges volt a mai korszerű légcsavarig vezető hosszú úton.


A siklórepülés 


Lilienthal siklórepülőgépén

A levegőnél nehezebb gépekkel való dinamikus repülésnek három rendszere volt.

§                     az aeroplán,

§                     a helikopter és

§                     az ornithopter.

A legtökéletesebb ezek közül ebben az időben az ornithopter-rendszer, melyet magyarul „madárszárnyszerű repülésmód"-ot jelent. E rendszernél a felhajtóerőt adó szerv - a szárny - egyszersmind a hajtóeszköz (propeller) is.

A természet repülőművészei, a madarak, szélcsend esetén is a repülés legtökéletesebb módját választják, de van lehetőségük rá, hogy megmerevített szárnyakkal, az aeroplán módszere szerint vitorlázzanak. Ezzel ki tudják használni a szél turbulenciájában rejlő energiákat, vagy a relatív siklórepülést. Az akkor használatos repülőgépek merev szárnnyal épültek. A szárnyakon felhajtóerő ébred, mely a súlyt emeli, az ellenállásokat a motor forgatta propeller győzi le. A siklórepülést - ami a motor nélküli repülés egyik fajtája - már Lilienthal is felhasználta.[2] (Lásd a képet)


Az első igazi repülőgépek 

A Wright fivérek gépe, a Wright flyer

Blériot gépe

Wright fivérek alkották meg az első működőképes repülőgépet, a Wright Flyer-t. 1903-ban építették meg a Wright Flyert, amelyre később Flyer I-ként hivatkoztak. Ez a gép manapság Kitty Hawkként is ismert. A gépet faragott légcsavar és a Taylor által Daytonban, a bicikliműhelyben épített motor hajtotta. A légcsavar hatékonysági mutatója 80%-os volt. A motor sokkal jobb volt, mint a legtöbb akkoriban gyártott motor, elég könnyű és erős volt ahhoz, hogy repülőgépben használják. A motorban használt lánc - nem meglepő módon - egy biciklilánc volt. 1903december 17-én emelkedtek először a levegőbe, mindketten kétszer. Az első repülés során Orville 39 métert repült 12 másodperc alatt, ezt egy híres fényképen is megörökítették. A nap negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valójában irányítani is tudtak, Wilbur 279 métert repült 59 másodperc alatt.

Louis Blériot (1872. július 1. Cambrai, Franciaország - 1936. augusztus 2. Párizs) francia mérnök, konstruktőr, a repülés egyik úttörője, 1909július 25-én Calais és Dover között átrepülte a La Manche-csatorna 37 km-es távolságát 36 perc alatt.


A magyar repülésügy fejlődése az I. világháború végéig 

A magyar repülők helyzete korántsem volt olyan kedvező, mint a külföldi úttörőké. Míg külföldön az állam és és a magánosok tekintélyes összegekkel támogatták a repülés ügyét, addig Magyarországon teljesen közönyösek voltak iránta. Blériot az 1909-es La-Manche csatorna átrepülése után, ugyanezen év októberében Budapesten ejti bámulatba a nézők ezreit. A hazai repülők pedig még csak a kezdet kezdetén voltak ekkor.

A Magyar Aeroklub 1910-ben nemzetközi versenyt rendezett. Ez technikai szempontból azt jelentette, hogy a külföldi résztvevők sikere a magyar repülés fejlődésére bizonyos hatással volt.[3] A helyzet a repüléstudomány művelése területén is sivár volt. Bánki Donát a műegyetemen az 1913/14. tanévben fakultatív tárgyként kezdte meg az oktatását. Bánki figyelmét a repülés problémáira a stabilizáláskérdésére irányította.

Giroszkóppal vezérelt szervomotoros stabilizátort szerkesztettek Melczer Tibor és Vágó Pál mérnökök. Ennek alapelvei szerint tervezte Vágó a háború után a német Zeiss cég számára repülőgépről fényképező készülék automatikus felfüggesztő szerkezetét.[4]

Külföldön a sorozatos repülésügyi sikerek lehetővé tették a jól bevált géptípusok sorozatgyártását. A hadvezetőség korán felismerte a repülőgép katonai alkalmazásának szükségességét. Gyártható típus nem volt, de ennek ellenére 1913-ban megalakult Budapesten a Magyar Repülőgépgyár, melynek első vezetője a jónevű pilóta, Wittmann mérnök volt. 1914-ben az aszódi javítóintézet karosszéria műhelyéből létrejött a Lloyd gyár. A magyar ipar mindjárt a háború első heteiben tudta biztosítani a magyar hadsereg repülőgépszükségletét. A magyar gyárak [5]1918-ban 778 repülőtestet (sárkányt), a háború egész tartama alatt 2069 db testet és 1146 db motort gyártottak. Összehasonlításul az ellenséges nagyhatalmak össztermelése 14 000 sárkány és 200 000 motor volt. A szövetséges Németország 47 000 sárkányt és 42 000 db motort gyártott.[6]


Az 1. világháborúban készített magyar vadászrepülőgép

Érdekes próbálkozásként meg kell említeni a Petróczy-Kármán-Zurovec féle kötött helikoptert. Ez lényegében egymás fölé helyezett, függőleges tengely körül ellentétes irányba forgó két darab 6 m átmérőjű légcsavarból állt. A tengelyek egyike csőtengely volt, melyet kúpos kerékkel három egyenként 120 LE motor hajtott meg. Több sikeres emelkedés után 50 méter magasban félóra hosszat tartózkodott a gép, de ezután lezuhant, amire a további kísérletek abbamaradtak.


Az első magyar helikopter földet ér

Az összeomlás után az előállott helyzet a termelőmunkára igen bénítóan hatott, s emiatt a repülőgépgyártás is abbamaradt. A világháborúból visszamaradt gépeket a románok hurcolták el. A megmentett és a később épített gépekből 1920 februárjában megalakult a Magyar Aeroforgalmi Rt; amely postaforgalmi munkát és személyszállítást végzett. 1921-ben az állami támogatás elmaradása miatt szűnt meg.

trianoni békeszerződés miatt az ANTANT az összes magyarországi repülőgépet megsemmisítette. Az építési tilalmat csak 1922 végével oldotta fel, súlyos korlátozásokkal. Csak olyan gép volt építhető, amelynek a motorja maximálisan 60 LE, katonai célokra nem alakítható át, legnagyobb emelkedési magassága 4000 méter és a maximális sebessége 170 km/óra lehetett. 1927 júniusában engedményeket tettek, de hadicélú gépek építését továbbra is tiltották.[7]


Gyorsul a fejlődés 


Sopwith Pup

Deperdussin (1909) Az első világháborút megelőző években a Deperdussin cég monoplánjai a legjobbak között voltak, és sorra döntötték a sebességi rekordokat.

Sopwith Pup (1917) Az első világháború alatt a repülőgépek hatalmas átalakuláson mentek keresztül. A háborús duplafedelűek már jóval gyorsabbak és kezesebbek voltak elődeiknél. A Sopwith Pup kis forgatómotorjával túllépte a 185 km/h-ás sebességet, és kitűnő irányíthatósága révén a légi harcok gladiátorává lett.

Hawker Hart A Hartot Sidney Camm, a Hawker-gyár mérnöke tervezte. A kétüléses bombázó gép az akkori idők leggyorsabb repülője lett.

Supermarine S6B A húszas évek közepére a repülőgép szerkezete már annyira megerősödött, hogy a legtöbb gyár visszatérhetett az egyszárnyú gépekhez. A Supermarine 1929-ben megnyerte a hidroplánok számára kiírt Schneider-kupát. Ekkor sebessége 529 km/h volt.


A két világháború között 

A két világháború közötti időszak volt a repülés hőskora. J. Alcock és A. Brown elsőként szállt át egyhuzamban az Atlanti-óceán felett Kingsfort Smith pedig a Csendes-óceánt repülte át. Csakhamar megindult a rendszeres légi utasszállítás. A gyárak elkezdték a modern utasszállító repülőgépek gyártását.

Boeing 247D A légi forgalom minden nemzetek felett az Egyesült Államokban bővült a leggyorsabban, mert a postaszolgálat is nyereséget hozott a légitársaságoknak, az utasszállító gépek pedig különösen gyors fejlődésen mentek keresztül. 1933-ban a Boeing cég készítette 247-es gép volt a világ első modern utasszállító repülője. A maga idejében a Boeing 247D volt a világ egyik legkorszerűbb repülőgépe. Monoplán elrendezésű, áramvonalas törzsét fémköpeny burkolta, futóművét pedig felszállás után a szárnyba vissza lehetett húzni. Légellenállása így annyira csökkent, hogy csaknem 300 km/h lett a csúcssebessége, vagyis gyorsabb volt, mint a kor legtöbb harci repülője, s utasait csaknem húsz óra alatt átrepítette az Egyesült Államok felett.

Havilland Dragon Mai utódaikhoz képest a régi utasszállítók meglehetősen aprók voltak. 1933-ban kezdték el gyártani a Havilland Dragon utasszállító gépet. A Dragon csupán 8 utas szállítására volt képes (igaz, a Boeing 247-ben is csak 10 utas fért el). Az üléssorokkal berendezett utastér csak ennek a gépnek a korában lett általános.


Sugárhajtású repülőgépek 

A sugárhajtású gépek a negyvenes években jelentek meg, és azóta teljesen átformálták a légi közlekedést. Addig csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak a repülést, de ma már évente sok millió ember ül repülőgépre. A sugárhajtású gépeket nagy átáramlású gázturbinák hajtják, ráadásul gyorsabbak és csöndesebbek elődeiknél.

Comet A világ első sugárhajtású utasszállító gépe, a Comet 1952-ben jelent meg, és rögtön felére csökkentette a repülési időt. A Cometek közül azonban néhányat tragikus baleset ért, így csak az 1958-ban született Boeing 707-essel köszöntött be a sugárhajtású utasszállítók kora.

Bell X-1 A speciális építésű Bell X-1-gyel Chuck Yeager pilótának 1941-ben sikerült túlszárnyalnia a hangsebességet. Ekkor 1100 km/h-val repült.

Boeing 747 Amikor 1970-ben megjelent a Boeing 747-es, sok szakember figyelte hitetlenül, vajon lesz-e az "óriásgépnek" valaha elég utasa. Ám a "Jumbo " nagy befogadóképességével olcsóbbá tette a repülést, s ezzel milliószámra vonzotta és vonzza ma is az utasokat.

Concorde Az egyetlen bevált szuperszonikus utasszállító gép, a Concorde kétszer olyan gyorsan repült át az Atlanti-óceán felett, mint a hagyományos sugárhajtású gépek.


A helikopter 

 Bővebben: Helikopter


Helikopter

Minden repülő gépezet közül a helikopter a legsokoldalúbb jármű. Rotorjával pillanatok alatt a levegőbe emelkedik, képes egy helyben lebegni, és egy autóbusznál alig nagyobb területre is leszállhat. Pilótájának - a hagyományos merevszárnyú repülővel ellentétben, ahol magassági- csűrő -és oldalkormányokkal irányítják a gépet- a helikoptert lábpedálokkal mozgatott faroklégcsavar állásszögvezérlővel, (mint oldalkormány), a "kollektív" (emelkedés-süllyedés) és a "ciklikus " kormánnyal(előre, hátra, balra billentés-jobbra billentés), valamint a hajtómű teljesítmény szabályzóval kell vezetnie. A helikopter a forgalomellenőrzéstől a vízből való mentésig igen sokféle helyzetben bebizonyította, hogy nagyszerű találmány.

Alig négy évvel a Wright fivérek első repülőútja után, 1907-ben Paul Cornu francia mechanikusnak sikerült kezdetleges kétrotoros helikopterével - ha csak húsz másodpercre is - felemelkednie a földről.

Az első igazi helikoptert, a "Kolibri " -t egy német feltaláló, Anton Flettner építette meg 1937-ben.


Forrás 

§                     SzemTanú sorozat: REPÜLŐ GÉPEZETEK -Andrew Nahum- (fordította: ifj. Vitray Tamás) Dorling Kindersley könyv Második kiadás, Kossuth nyomda Rt. Printed in Hungary.

§                      

Lásd még 

§                     Léghajó

§                     Wright fivérek

§                     Kategória:Évek a légi közlekedésben







Repülés története címmel Daniel Costelle francia rendező is készített filmsorozatot (Histoire de l'aviation).





Szerkesztés folyamatban.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 92
Tegnapi: 216
Heti: 1 196
Havi: 6 481
Össz.: 614 259

Látogatottság növelés
Oldal: A repülés hőskora.
HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2017 - harmashatarhegy.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: youtube átülés a kerekesszékbe - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »