Zsélyi Aladár

(1883-1914)

      

A Rákos-mezei hőskor egyik úttörő aviatikusa, nem csak sikeres repülőgép szerkesztő és tehetséges pilóta volt. Ő írta meg ugyanis az első, Magyarországon megjelent, repülési tárgyú szakkönyvet "A repülőgéptechnika alapelvei" címmel.
Zsélyi Aladár 1883. december 12-én született a Nógrád megyei Bussa községben (mely ma Szlovákia területén található). Középiskoláit Losoncon végezte, majd 1901-ben beiratkozott a budapesti műegyetem gépészmérnöki szakára. Zsélyit már egyetemi évei alatt izgatták a repülés műszaki problémái. Louis Blériot 1909-ben történt budapesti bemutatója annyira fellelkesítette, hogy rövidesen ő is hozzálátott saját gépei megépítéséhez. Ezeknél számos olyan megoldást alkalmazott, melyekkel megelőzte korát, ezért a többi repülőgép konstruktőr számára iránymutatóak voltak.
Zsélyi Aladár nevéhez fűződik például annak a kormányműnek a kialakítása, mely segítségével megoldható lett a repülőgép valamennyi irányban történő mozgatása. Ő alkalmazta elsőként a rugózó futóművet, valamint a kerekek közé szerelt biztonsági csúszótalpat, amely durva leszállásoknál megvédte a gépet a sérülésektől. Tervei között szerepelt egy 30 lóerős motorral felszerelt hidroplán megépítése is, melyet a Dunán szeretett volna kipróbálni.
Emellett, Magyarországon elsőként foglalkozott - nem csak elméletben - a gázturbinák kifejlesztésével. Ez a kérdéskör ekkoriban, még külföldön is csak néhány szakember érdeklődését keltette fel. Zsélyi zseniálisan felismerte az új szerkezet szerepét és lehetőségeit, s publikációiban a jövő motorjaként határozta meg.
Zsélyi Aladár személyében a magyar repülési szakirodalom megalapítóját is tisztelhetjük. Tudományos munkássága során, rendszeresen figyelemmel kísérte a külföldi szakirodalmat, s azokat saját kutatásaival és tapasztalataival összevetve készítette el cikkeit és könyveit. Éppen ezért nagy megbecsülésnek örvendett külföldön is, ahol szintén kiadták a repülésről és a gázturbinákról készített publikációit. 1912 októberében "A nagy aeroplánok kérdése" címmel írt értekezésében, egy 34 utast szállító "légibusz" terveit ismertette.
Tekintélyét növelte, hogy nem csak mérnök és elméleti kutató, hanem okleveles pilóta is volt, aki saját tervezésű gépeit többnyire maga vezette. Első repülőgépe, a "Zsélyi I." motorpróbái 1910 februárjában kezdődtek el. A zongorahúrokkal merevített, 7 méteres fesztávolságú, 150 kilogram tömegű, egyfedelű gépbe 30 lóerős, francia "Darraque" motort építettek, amely viszont már magyar gyártású légcsavart forgatott. A kis gép március 15-én emelkedett először a levegőbe, de rövidesen megsérült, ezért tervezője "Zsélyi II." néven teljesen újjáépítette.
1910. május 26-án és 27-én, Zsélyi megnyerte a magyar pilótateljesítményért kitűzött első két versenydíjat, s rövidesen 18 kilométer távolságot repült, ami ekkor még kiemelkedő teljesítménynek számított. 1913 márciusától a bécsújhelyi repülőiskolában tanult, ahol június 16-án sikeres pilótavizsgát tett. Még ebben az évben megépítette harmadik gépét, melyhez állami támogatást is kapott. A "Zsélyi III." számos olyan újítást tartalmazott, amely nagy elismerést aratott szakmai körökben.
Zsélyi Aladár repülőgépeivel gyakran történt baleset, de csak kétszer szenvedett súlyos sérüléseket. Először 1910. június 1-jén zuhant le, mely során kirepült a teljesen összetört gépből, karja kificamodott, és súlyos agyrázkódást szenvedett. A baleset után több mint egy hónapig kórházban ápolták, azonban elhivatottságát és bátorságát jelzi, hogy felépülése után tovább folytatta repülési kísérleteit.
1914. április 15-én másodszor szállt fel, amikor gépe motorja meghibásodott, s a szükséges sebesség hiányában lezuhant. A baleset során, a jobb alkarján nyílt törést szenvedett, a seb elfertőződött, s tetanusz mérgezést okozott, amelyen az orvosok nem tudtak segíteni. Két hét múlva, 1914. július 1-jén meghalt. Zsélyi Aladárt a Losonc melletti Csalár község temetőjében, szülei mellett helyezték örök nyugalomra. A két világháború között jeltelenné vált sírját a losonci sportrepülőtér parancsnoka, Miroslav Mihály kutatta fel, s emeltetett fölé a saját költségén sírkövet és emléktáblát.
Budapesten társadalmi kezdeményezésre, utcát neveztek el Zsélyi Aladárról, mely a főváros XVI. kerületében, a mátyásföldi repülőtér közelében emlékezteti az utókort a magyar repülés e zseniális tehetségű úttörőjére, aki mindössze 30 évet kapott a sorstól.

Oldal: Zsélyi Aladár
HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2024 - harmashatarhegy.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat