Gödöllő

Vitorlázó repülés sík terepen

A magyar vitorlázórepülés éppen úgy, mint más országokban is, a lejtőrepüléssel kezdődött. Mikor a gödöllői IKARUSZ repülőiskolában Csermely Károly és Vitéz Hefty Frigyes meghonosították a csőrléses startmódot, már a síkvidéki reptereken is megindulhatott a vitorlázórepülés. Mivel kezdetben a teljesítményrepülések, különösen az 5 órás időtartam repülés nehézségekbe ütköztek, a klub egy Győrhöz közeli megfelelő, lehetőleg több szélirányban használható lejtőt keresett. Így találták meg a Bakonyszentkirály mellett fekvő „Öreghegyet". 1948. október 1-jén, 1949. április 9-én és május 8-án gyakorlatban is kipróbálták ezt a terepet. A lejtő három szélirányban volt repülhető. A startok csőrléssel történtek, mert a gumiköteles indításhely hiánya miatt igen körülményes lett volna. A lejtőnek nem voltak szeszélyes pontjai, a kezdők is könnyen használhatták. A klub elképzelése az volt, hogy az Öreghegy közelében található Keresztúri-rét bevonásával olyan repülő bázist alakítanak ki, ahol lejtőt repülni, csőrölni és vontatni egyaránt lehetett volna. 1950-ben már sokszor motoros géppel vontatták ki a pilótákat időtartam-repülésre. Sajnos 1951-ben a tapasztalt repülők és oktatók igazságtalan kizárása a repülésből nemcsak az ide épített hangárt emésztette fel, hanem elegendő volt ahhoz, hogy az említett szép terv veszítsen vonzásából, és az egész elsikkadjon a tehetetlenség, az ötlethiány és a lustaság közönyében. Pedig ez a vidék nem csak a repülés szempontjából volt szép és nagyszerű, hanem természeti szépségével is felüdítette, elgyönyörködtette a városi embert.

Győr

Győr már a XIX-XX. század fordulóján is igen fejlett város volt, itt is akadtak, akiket foglalkoztatott a repülés. Öt évvel Lilienthal vitorlázógépének elkészülte előtt Habits János és Fodor Sándor „Léghajó kormányzó repülőgép" nevű találmányukat kívánták volna szabadalmaztatni, de később a kérelmet visszavonták. Magyarországon 1912. januárjában alakult meg a Magyar Aviatikusok támogatására alakult Országos Bizottság. A Tanácsköztársaság Győrben is szervezett Magyar Repülő Különítményt, majd 1919. március 24-én a győri Vörös Repülőszázadot. Később a trianoni békeszerződés megszüntette a katonai repülést. 1927. márciusában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenységét beszüntették, így a polgári repülés és a kiképzés akadályai elhárultak. Győrben 1928. szeptember 30-án tartották meg az első repülőnapot. Ennek hatására 1929. májusában került sor a Győri Repülő Klub alakuló közgyűlésére. 1939-ben a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap megalakulása adott lehetőséget országosan a repülés beindítására. Hecsepusztán elkészült a repülőtér, így 1939. március 4-én újjáalakult a Győri Repülő Klub. A klub tagja volt Murányi Ili, az első magyar vitorlázó pilótanő. A repülőtér avatására június 4-én került sor repülőnap keretében és nyáron megkezdődött a vitorlázó és motoros képzés, ami egy ideig a II. világháború alatt is folyt. A vagongyárban 1936 óta az autógyártás erőteljes fejlődésnek indult, majd megszervezték a repülőgépműhelyt is, ahol először csak javítottak, később gyártottak vadászgépeket. 1943. április 13-án az amerikai bombázás óriási pusztítást okozott: 532 halott, 1132 sebesült, az épületek és berendezések 65-70 %-a sérült meg. 1944 során még további hat alkalommal bombázták a gyárat, azonban csak 1944. november 6-án oszlatták fel a Magyar Aero Szövetség vitorlázó-kiképző kereteit.

És más síkvidéki repülőtér.

Míg a múltban csak hegyoldalakról szálltak fel vitorlázóink, a gödöllői Ikarusz iskola repülői, külföldi rendszereket tökéletesítve, újfajta vontató eljárással szép eredményt értek el a sík terepen való felszállásnál is. A jövőben tehát az Alföld sportifjúsága is űzheti a vitorlázó repülés sportját, a szél erejétől és irányától függetlenül. 

Egyre kevesebben tudják, hogy a vitorlázórepülő kiképzés első egyedüli felszállása miért "B" vizsga. Miért nem "A"?

Kezdetben a síkvidéki vitorlázórepülő kiképzés egykormányos repülőgéppel úgy történt, hogy a repülőgépet széllel szembe állították és a növendéknek az volt a feladata, hogy a botkormány jobbra-balra mozgatásával tartsa vizszintesen a gép szárnyát. Ez volt a csűrőgyakorlat.

Amikor ez a gyakorlat már jól ment, akkor gépkocsival, majd később csörlőaggregáttal való meghúzással csúszás következett a földön, elemelkedés nélkül. Ezt követően néhány méteres elemelkedés volt a feladat. Az "A" vizsga egyszeri kb. 30 méter magasságra történő felhúzás volt. Géptípusok: Zögling, Tücsök, Vöcsök.

A kétkormányos csörlő rendszerű kiképzésnél a csűrőgyakorlat jelentősége lecsökkent, de azért volt részünk benne. Legsikeresebb kétkormányos iskolarepülőgépünk az egymás mögötti üléses nyitott kabinú Cimbora volt 1950 végéig. Eddig nem volt szigorú kiképzési szabályzat. Az oktató határozta meg, hogy a növendék hány kétkormányos iskolakör után mehet el egyedül "A" vizsgázni. Emlékezetem szerint  átlagosan 30-40 iskolakört repültek a növendékek oktatóval. Volt olyan eset, hogy 16 (tizenhat) Cimbora iskolakör után a növendék Vöcsökkel "A" vizsgát repült 15 és fél évesen. (Bcsaba 1950. dec. 03. Kérésre a nevet is elárulom.)   hhh.sa@index.hu 

A Cimborát követte az egymás melletti kétüléses zárt kabinos Koma. Ekkor vezették be a "Szovjet módszeres kiképzést." Szigorúan meghatározott feladatokat kellett végrehajtani meghatározott felszállási számban. A szovjet módszeres kiképzésen az oktatóknak is végig kellett menni, az előírt felszállási számok minimumát kellett nekik megrepülni. A feladatokat tört számokkal nevezték meg, amiket ma is használunk. Pl: 1/1 szoktató repülés 5 felsz. 1/2 hosszúfalon egyenesben való vezetés stb-stb. Az egyedül repülésig kb. 70 felszállást kellett végrehajtani. 

A kétüléses gépekkel való kiképzés végén a növendék a Vöcsök típusú együléses repülőgéppel hajtotta végre a 30 méter magasságú "A" vizsgát.

A kiképzési rendszerben nagy fordulatot hozott az 1960-as évek első felében a Góbé típusú egymás mögötti üléses kiképző repülőgép, mert a növendék oktatóval történt 70-80 felszállás után ugyanazzal a repülőgéppel ment el egyedül, de nem 30 méter magasságú csörlést és siklást hajtott végre, hanem magascsörlésből iskolakört. Így az "A" vizsga kimaradt a kiképzési rendszerből és az első sikeres öt egyedüli iskolakör a "B" vizsga teljesítését jelentette a növendék számára.

Oldal: Vitorlázórepülés sík terepen
HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2024 - harmashatarhegy.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat