Svachulay Sándor

Svachulay Sándor 1875. június 3-án született Kassán. Budapesten tanult gépésznek, majd 1898-ban önálló lakatosműhelyt nyitott. A repülés iránti vonzalma már egészen fiatal korában megmutatkozott. Első gépe 1906-ban készült el, amely már küllemében is teljesen elütött kortársainak repülőgép-konstrukcióitól. A vékony acélcsövekből összehegesztett váz és a teljesen újszerű, V alakban megtört szárnyprofil, valamint a szokatlanul kis méret önmagukban is felkeltették a szakértők figyelmét. A Kolibri-I nevű gép sok eredeti megoldást tartalmazott, ám a levegőbe a sok guruló- és ugrópróba ellenére sem sikerült felemelni. Ez egyrészt a pilóták gyakorlatlansága, másrészt a kis teljesítményű, mindössze 15 lóerős motor miatt volt. Jó néhány módosítással a "Kolibri-család" több változatban is elkészült, amelynek negyedik tagja hozta meg az átütő sikert a Budapesten 1913. augusztus 20-án megrendezett nemzetközi repülőversenyen. A Kolibri-IV valósággal játékszernek hatott a versenyre benevezett légjáró monstrumokhoz viszonyítva, mivelhogy kis mérete miatt elfért a többi repülőgép egyik szárnya alatt. A rajt után a 35 lóerős motorral szerelt Kolibri szinte azonnal meredeken felszállt a levegőbe, s a kis gép a nagy, 135 km/órás sebessége mellett a rendkívül ügyes manőverezési tulajdonságával kápráztatta el a nézőközönséget. Svachulay után ilyen kis motorral csak mintegy tíz évvel később értek el hasonló sebességet. 
Gyakorta előfordult - különösen a La Manche csatorna átrepülései során - , hogy motorhiba miatt a pilótáknak vízfelületen kellett kényszerleszállást végrehajtaniuk. Ebből a meggondolásból Svachulay a repülőgép törzsét vízhatlan vászonból készült csónaktestnek képezte ki, így az vízre szállva nem merült el, sőt onnét újra képes volt felszállni. Ezen kívül a törzsre kerekeket is szerelt, amelyek úttörő megoldással a felszállás után behúzhatók voltak. Ez a technikai újdonság azután világszerte elterjedt. Gépének további jelentős újítása volt, hogy a borítóvásznat először hozzávarrta a vázhoz, azután kente be híg gumioldattal, ami a száradással kifeszült és többé már nem lazult meg. Nem túlzás, hogy Svachulay a repülőgép-építés géniusza volt, s korának legjobb repülőgép-tervezői közé tartozott. A már eddig felsorolt találmányai és korszakalkotó ötletei mellett feltétlenül meg kell említeni az állítható fém légcsavar találmányát. Ennek lényege azon a felismerésen alapul, hogy a légcsavar lapátjainak emelkedési szöge szoros összefüggésben áll a sebesség és a vonóerő kérdésével. Magyarán, adott emelkedési szöggel bíró légcsavar csak egy bizonyos sebesség mellett éri el legnagyobb hatásfokát, ugyanakkor annak negatív emelkedési szögben való beállításával fékezhető a sebesség. Ez utóbbi helyzet a leszállásnál kívánatos, hogy a kifutási út kellő mértékben lerövidüljön. 
Svachulay az első világháború alatt az albertfalvai repülőgépgyárban irányította a munkálatokat. A háborút követően azonban a repülőgépek gyártását és fejlesztését is megtiltó trianoni békediktátum súlyos csapást jelentett a magyar repülés fejlődésére. Svachulay lakatosműhelyében sem végeztek többé repülőgép-összeszereléseket, csak ha a sportrepülőgépeken akadt elvétve némi lakatosmunka. 1938-tól nyugdíjaztatásáig a Magyar Aero Szövetség alkalmazottjaként egy modellező műhelyt vezetett. Svachulay Sándor 1954. augusztus 25-én hunyt el Budapesten.

 

1913

Albatrosz IV és Kolibri IV repülőgép

Svachulay Sándor 1890-ben minden anyagi és szakmai támogatás nélkül, önállóan kezdte a repüléssel kapcsolatos kísérletezést. A természetben előforduló repülőmozgások tanulmányozása alapján az 1900-as évek elejére a hivatásos kutatókat is megelőző felismerésekre jutott. Merész újításokra épülő, korabeli társaikhoz képest igen kis méretű repülőit bionikai elvek alapján, különleges formákban és technológiával építette. A váz vászonburkolatát utólag kezelte híg gumioldattal, ami száradás után feszessé és rugalmassá vált, így nem lazult meg hosszabb használat során sem. A csekély önsúlyú gépek nagy fesztávú szárnyát a madarak szárnyának megtört vonalát követve formálta meg. Mindehhez kiváló teljesítmény társult: a Kolibri IV 35 lóerős motorral 125 km/óra sebességet ért el, a 100 lóerős osztrák gépekének kétszeresét.

 

 

 

Oldal: Svachulay Sándor
HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLÉSÉRT ALAPÍTVÁNY - © 2008 - 2024 - harmashatarhegy.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat